Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége

2023. október 31. 18:05 Majtényi György

Tamáska Mária három polgárit végzett. Kezdetben „kereskedősegédként” dolgozott, állítólag sokáig eladó volt egy illatszerboltban, és a visszaemlékezések szerint hosszabb ideig egy szociáldemokrata szakszervezeti könyvtárban önkénteskedett.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban, a Kádár-hagyatékban őrzött munkakönyve arról tanúskodik, hogy 1945. május 1-jétől már tisztviselőként dolgozott, ám valójában az államvédelem alkalmazásában állt. Farkas Vladimir emlékei szerint a „levélcenzúrán” volt „kiértékelő”, azaz a felbontott magánlevelek tartalmát kellett ellenőriznie. Az egykori államvédelmis tiszt szép emlékeket őrzött róla: „Mária nagyon csinos, ápolt, mindig ízlésesen öltözködő, értelmes asszony volt, akivel szívesen voltam együtt.”

Munkakönyve szerint Kádár Jánosné egészen 1954. december 1-jéig állami alkalmazott maradt; valójában azonban férje bebörtönzésekor – 1951-ben – elbocsátották az állásából (nemcsak őt, hanem még a testvéreit is), és alkalmi munkákból élt. Férje szabadulása után, 1954. december 1-jétől a Magyar Távirati Irodánál személyzeti osztályvezető lett.

Vásárhelyi Miklós utóbb – a vele készült életútinterjúban – így emlékezett Kádár Jánosné kinevezésére: „Úgy tudom, hogy ezekben az években egy szövetkezetben dolgozott, ahol kócbabákat állítottak elő.” Emlékei szerint – bár a feleségnek semmilyen szakmai tapasztalata sem volt ezen a téren – kellemesen csalódott benne: „a Kádárnét az MTI-nél, mint személyzeti vezetőt, rövid időn belül megszerették. Megértő volt, emberi volt. Szóval nem illeszkedett bele abba a képbe, ami akkor általában a személyzeti vezetőkről kialakult, és amit a 9-es kórteremben a Simon Zsuzsa olyan nagyszerűen megszemélyesített.” (A 9-es kórterem című, 1955-ös Makk Károly filmben egy fiatal munkást gyomorbántalmakkal kórházba visznek. Éjszaka azonban nem látja el az ügyeletes orvos, és amikor panaszt tesz, a kórház személyzetise őt bélyegzi táppénzcsalónak.)

Luxusbérek

Tamáska Mária egészen 1956. november közepéig az MTI osztályvezetője volt. Ezt követően, amikor Kádár hatalomra került, feltehetően másfél évig otthon maradt (nincs bejegyzés a munkakönyvében, és semmilyen adat nem utal arra, hogy ekkor bármilyen állása lett volna).

1958 májusától a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány titkárságán (később a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában) dolgozott 1980. december 31-ig, előbb osztályvezetőként, majd 1974 júliusától hivatalvezető-helyettesként, amely jelentős pozíciónak számított a korban (gyakorlatilag miniszterhelyettesi rangban volt).

Kezdetben a külföldi emigráns sajtó figyelése volt a fő feladata. Kommunista múltjáért és munkahelyi érdemeiért a rendszer névadójának felesége számos kitüntetést kapott, amelyeknek egy részével pénzjuttatás is járt: 1958-ban Munka Érdemrendet, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1967-ben Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, 1985-ben pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét.

A kor államapparátusában azonban ez nem számított visszatetszőnek, mint ahogy a pártvezető feleségének magas állami tisztsége sem. Háta mögött mindenki az „öreg feleségeként” emlegette őt.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi különszámában olvasható.