Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
2023. szeptember 19. 13:23 MTI
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága rijádi ülésén vasárnap felvette a világörökségi listára a ciszjordániai Jerikó városa melletti Tell esz-Szultan (héberül Tel Jerikó) régészeti lelőhelyet.
Az ősi Jerikó maradványai az i. e. kilencedik évezredig nyúlnak vissza.
A lelőhelyen talált koponyák és szobrok arról tanúskodnak, hogy az újkőkorszakban ott élő lakosság kultikus szertartásokat végzett, a kora bronzkori régészeti anyag pedig már a várostervezés jeleit mutatja.
A középső bronzkori maradványok egy komplex társadalommal rendelkező, nagy kánaáni városállam emlékeit őrzik – olvasható az UNESCO világörökségi honlapján.
Ciszjordánia izraeli megszállás alatt áll, de Jerikó olyan részen helyezkedik el, amelyet a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóság igazgat.
Tell esz-Szultan palesztinai helyszínként került fel a világörökségi listára. Izrael 2019-ben kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, mert azzal vádolta, hogy elfogult a kárára, és csökkenteni akarja a Szentföldhöz fűződő kapcsolatát.
Izrael azt is kifogásolta, hogy az UNESCO 2011-ben államként tagjai sorába fogadta Palesztinát, noha a zsidó állam nem ismeri el államnak a palesztin területeket. A világörökségi egyezménynek azonban Izrael továbbra is tagja, és küldöttséggel képviseltette magát a rijádi ülésen.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Gázát és Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt.
A palesztinok mindhárom területet saját leendő államuknak tekintik, Izrael viszont a zsidó nép bibliai és kulturális központjának tartja Ciszjordániát.
Jerikó modern városa és annak környéke a Holt-tenger közelségének és történelmi helyszíneinek köszönhetően sűrűn látogatott turisztikai központ.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
