Japán kapitulációjakor hallotta először népe az „élő isten”, Hirohito császár hangját
2023. április 29. 10:35 Múlt-kor
Az amerikaiak sem büntették meg az emberré lett istent
Pár héttel később Hirohito a Japánt megszálló amerikai haderő főparancsnokának, Douglas MacArthurnak kijelentette, hogy őt felakaszthatja, de a népét ne hagyja szenvedni. MacArthurnak és a washingtoni vezetésnek azonban nem állt érdekében a császárt felelősségre vonni és bíróság elé citálni a japán hadsereg által elkövetett bűnökért.
Az amerikaiak tisztában voltak azzal, hogy ha a császárság intézményét eltörlik, a hagyománytisztelő japán társadalomban kitör az anarchia és nem lesz az a megszálló erő, amely a szigetországban újra rendet teremthetne. A háborús veszteségek ellenére a nép kiállt uralkodója mellett, és nem őt tette felelőssé a vesztes háborúért.
A vereségért azonban a császári háznak is fizetnie kellett. Hirohito 1946. január 1-jén mondott rádióbeszédében megtagadta isteni származását, amelyet az új, 1947-es alkotmányban írásban is rögzítettek.
MacArthur tábornok és Hirohito császár 1945. szeptember 27-én
Az 1947-es alaptörvény japán államformáját képviseleti demokratikus monarchiában határozta meg, amelyben a miniszterelnök a végrehajtó hatalom irányításáért felelős kabinet irányítója, a törvényhozó hatalmat pedig az országgyűlés gyakorolja.
Hirohito császár ezután csak protokolláris jellegű feladatokat látott el. Nagy változás volt ez a Meidzsi-korszakhoz képest, ahol Hirohito a hadsereg főparancsnokaként funkcionált, illetve a mindenkori kormány a császárnak volt felelős.
A szumó és a bűntudat
Hirohito a háború után már egyáltalán nem vett részt katonai díszszemléken és nem vett részt a politikában sem. Ha a kötelező teendői megengedték, a császár ideje nagy részét tengerbiológusként laboratóriumában töltötte. Kutatásainak eredményeit 12 könyvben foglalta össze. A fennmaradó idejét pedig családjának és a japán szumó bajnokság figyelemmel kísérésének szentelte.
A múlt azonban élete végéig gyötörte. Egyik bizalmasa, Kobajasi Sinobu császári kamarás visszaemlékezései szerint 1987. április 7-én ezen szavak hagyták el a császár száját: „a háborús felelősségemről van szó” és „nem látok értelmet a további életre, mert ez csak tovább növelné az esélyeket, hogy halljak és lássak olyan dolgokat, amelyek gyötörnek”.
Az uralkodó még egy évvel tovább szenvedett, mivel földi halandóként már bélműtéten is áteshetett. Súlyos betegsége után Hirohito császár 1989. január 7-én búcsúzott az árnyékvilágtól. Az utókor elsősorban arra emlékszik vissza, hogy az ő uralkodása alatt Japán elképesztő magasságba tört, majd pokoli mélységbe zuhant, hogy azután a második világháború és az atomtámadások okozta sokkból kilábalva ipari nagyhatalomként, a világ egyik legfejlettebb országaként térjen vissza a nemzetközi politikai színtérre. Hirohito császár háborús bűnösségének kérdése a mai napig tabu Japánban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
