Intrika, szeretők, hazugságok – egy 322 éves gyilkosság oldódhat meg
2016. október 22. 08:36
1694 júliusában járunk. A hannoveri választófejedelem fia, a későbbi I. György angol király feleségének életében egy svéd gróf személyében feltűnt egy régi szerelem. A hercegi pár kapcsolata addig sem volt felhőtlen – ugyanis a férfi szeretők garmadáját tartotta maga körül, olykor pedig a saját hajfonatával akarta megfojtani a feleségét –, ám ezt követően elszabadult a pokol. Egy júliusi éjjelen a fess gróf meglátogatta szerelmét, a hercegnét, akivel több száz, sokszor titkos kódokkal írt levelet váltottak. Néhány nappal később a férfi egyszer csak eltűnt. Számos történet kering arról, miként tették el láb alól, és falazták be az egyik szobába. A rejtély megoldódni látszik, ugyanis a hannoveri választófejedelmek otthonában, a niedersachseni Leine-kastélyban idén augusztusban megtalálták a svéd gróf maradványait.
A feleségét fojtogató király
A történet szereplői:
Cellei Zsófia Dorottya, a leendő I. György brit király felesége
Férje, György (1698-tól hannoveri választófejedelem, 1714-től brit király)
Zsófia Dorottya szeretője, Fülöp Kristóf svéd gróf (von Königsmarck)
György apja, Ernő Ágost (1698-ig választófejedelem)
Klára Erzsébet, von Platten grófnő, a választófejedelem szeretője
Zsófia, a választófejedelem felesége
A Zsófia Dorottya és György között megköttetett frigyet főként az ifjú férj édesanyja pártfogolta, aki egyébként I. Jakab angol király unokája volt. Ügyesen rávette Wilhelmsburgi Eleonóra grófnőt, a menyasszony édesanyját, hogy támogassa a házasságot. Az anyós ugyanis nagyratörő terveket dédelgetett a szigetország trónjával kapcsolatban. Ehhez pedig szükség volt az ifjú arára, aki évente mintegy 100 ezer tallért tejelő birtokokkal toldotta meg a hannoveri büdzsét. (Egy tallér abban az időben 25 gramm ezüstöt tartalmazott, tízszer többet, mint az angol font.) Egy erős hannoveri állam vezetője pedig előkelő helyet foglalhatott el az angol koronáért sorban állók között.
Így 1682-ben a 16 éves Zsófia Dorottya hozzáment unokatestvéréhez, a 22 éves György herceghez, akinek „sármjáról” mindent elmond, hogy az udvarban disznóorrnak hívták a háta mögött, és még az édesanyja is a buta és durva szavakkal jellemezte. A házasság az első naptól kezdve viharos volt: nem csak a magánlakosztályaikban, hanem a nagyközönség előtt is bátran vitatkoztak, a rendezvények alkalmával pedig a herceg rendre lekezelően bánt vele. Mindennek ellenére az udvar két gyermekáldásnak is örvendhetett: 1683-ban született meg a leendő II. György király, négy évvel később pedig az édesanyjáról elnevezett Zsófia Dorottya, Poroszország leendő királynéja.
A herceg és hercegnő közötti kapcsolat akkor vált teljesen helyrehozhatatlanná, amikor György egy új szeretőt vett maga mellé, aki olyan szemérmetlenül kihívóan viselkedett mindenki szeme láttára, hogy a herceg saját apja kérlelte Györgyöt, hogy legalább a látszat kedvéért fogják vissza magukat. A csökönyös fiú azonban nem hallgatott rá, sőt még több szeretővel vette körbe magát, akiket egyáltalán nem hanyagolt el. Ha éppen nem erőszakos és bántó volt hitvesével szemben, egyszerűen úgy tett, mintha nem is létezne, és csak gyűjtögette maga köré a különböző nőcskéket, amivel nyilvánosan is megalázta Zsófia Dorottyát.
Ebbe a zűrös kapcsolatba lépett be von Königsmarck svéd gróf (Fülöp Kristóf), akivel Zsófia Dorottyának még a házasságkötése előtt volt egy ártatlan flörtje. A fess gróf ismét visszatért a fiatal hercegné életébe, a románc pedig több száz, ma is olvasható levelet „termelt” az évek során, amelyek egy része ugyanakkor kódolva íródott. Néhány iromány a választófejedelem kezébe került, mire Ernő Ágost nem csupán kipaterolta az udvarból a svéd grófot, de egész Hannoverből száműzte. A hercegi pár számos alkalommal veszekedtek, sőt szó szerint harcoltak a másik szeretői (valamint a férfi törvénytelen porontyai) miatt, egy alkalommal pedig tettlegességig fajult a küzdelem. György a felesége hajával kezdte el fojtogatni Zsófia Dorottyát, amíg az el nem vesztette az eszméletét. A nő életét gyakorlatilag csak a szobába berontó szolgálóinak megjelenése mentette meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
