Ilyenek voltak az első világháború kegyetlen mindennapjai

2016. április 15. 11:18 MTI

A jövő keddig látható kiállítást Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyitotta meg. Azt hangsúlyozta, hogy a 20. század megértéséhez az első évtizedeinek történéseit is ismerni kell. Hazánk akkoriban roppant nagy áldozatokat hozott, de még inkább elszenvedte az első világháború borzalmait, amelyben kétszer annyi magyar katona esett el, mint a másodikban.
Emlékeztetett arra, hogy 660 ezer, "hat és fél székesfehérvárnyi" magyar ember hunyt el a csatamezőkön, miközben a hadifogságba esettek és az eltűntek, valamint a hadirokkantak és a sérültek is "hét és fél székesfehérvárnyian" voltak.

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a 20. század történelme az első világháborúval indult, de a háborút a 19. század emberei vívták meg. Hozzátette, a háború előtt olyan korban éltek, amely - a 20. század második felével szemben - sokkal jobban hasonlított a mai korhoz. Cser-Palkovics András (Fidesz) Székesfehérvár polgármestere rámutatott, hogy a gömbsátor különleges helyszínen található, hiszen a Palotaváros társasházai, a pláza és a történelmi belváros középpontjában helyezkedik el. Örömének adott hangot, hogy Székesfehérvár, amely katonaváros volt és ma is az, ilyen kiállítással is tiszteleghet a katonák előtt.

A sajtóanyag szerint a gömbsátor része a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumkörút programjának, amely 2013 végén indult. A rendezvénysorozat 2013 végén és 2014-ben hat (két budapesti és négy vidéki) helyszínen mutatkozott be és 170 ezernél többen látták a kiállítást összesen 34 nyitva tartási nap alatt. A országjáró gömbsátor idén megújult tartalommal, az első világháborúhoz köthető témával, új koncepcióval, új forgatókönyvvel, új installációval jelenik meg, elsőként Székesfehérváron.

A Többes számban - Az 1. világháború mindennapjai és a háborús mindennapok valóságai című kiállításon a háborúba került közember és a háborús propaganda, az első világháború kegyetlen mindennapjai idéződnek meg modern vizuáltechnikai megoldások felhasználásával. A kiállítás három részre oszlik: az egyik oldalon a harcokban részt vevő, személyes szféráját elvesztő magánember és az őt körülvevő valóság, a másik oldalon a családfenntartó nélkül maradt hátországi élet idéződik meg, köztük pedig az ekkor már működő, a modern értelemben vett kommunikációs gépezet, a legmagasabb birodalmi politikai szintről irányított, a két oldalt - sokszor cenzúrázott hírekkel ellátó - Sajtóhadiszállás helyezkedik el.

A kiállítás több száz eredeti műtárgyat mutat be. Műtárgyanyagának meghatározó részét a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei biztosították, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai tanácsadással és műtárgyakkal, szakmai anyagokkal, vizuális és virtuális tartalmakkal segítette a kiállítás létrejöttét. Eredeti műtárgyakat kölcsönzött még a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma. Sokéves tudományos munkáik eredményeinek felhasználását támogatta a Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár.