Ikerválságok – Szuez és a magyar forradalom 1956-ban
2016. november 18. 18:33
Érdemi válasz nélkül
Az éveken át az amerikai követségen élő Mindszenty József 113, az amerikai vezetőknek küldött levelére mindössze négy válasz érkezett (egy például John F. Kennedytől), mondta Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem munkatársának Birodalmak válsága: Szuez – Budapest 1956 című előadását követően. Zinner szerint mindez azért volt, mert az amerikaiak nem menedékjogot, hanem csupán menedéket adtak neki. A levelek elsődleges üzenetei a köszönetnyilvánítás volt, emellett többek között kitért Márton Áron gyulafehérvári püspök helyzetére, a Regnum Marianum templom felrobbantására, valamint az Egyesült Államok politikai hibáira is. Mint elmondta, a kezdeti időszakban például nem engedélyezték a Szentszékkel történő levelezését. Gyakorlatilag külföldön – Kádárék miatt – nem vehették figyelembe, hogy jogilag ő a magyar katolikus egyház feje, ennek ellenére nyugaton is odafigyeltek arra, amit ír, gondol. Sajátos, szubjektív hangú, népe, nemzete, az egész magyarság érdekében szót emelő, mélyen vallásos emberről tanúskodnak levelei, többek között szót emelt azért a 198 ezer emberért is, akik elhagyni kényszerültek 1956-ban Magyarországot
A kortársak is felfigyeltek arra, hogy a szuezi válság és a magyar forradalom között szoros összefüggések vannak, de vajon a szuezi beavatkozás tervezése során mennyire vették figyelembe a magyar forradalom kitörését? A szuezi ügy befolyásolta-e a magyar forradalom tragikus sorsát, hozzájárult-e a szovjet intervencióhoz? – kezdte előadását Kecskés D. Gusztáv, az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársa. Sokak szerint nem mertek volna ennyire véres megoldást alkalmazni a szovjetek, ha nincs a szuezi elterelés. Az angol szakirodalmak a magyar ügyet általában marginális kérdésként kezelik, mondta Kecskés. Hozzátette: akkoriban sem volt ez másként, hiába érkeztek a jelentések Budapestről, nem váltottak ki nagy visszhangot a londoni politikai körökben, habár nagy tüntetésekre került sor az utcákon. A francia diplomácia is csendben szemlélte a forradalmat, hiszen az algériai háború, valamint a szuezi válság eleve passzivitásra kárhoztatta.
1956 októberében Sèvres-ben egy titkos találkozó zajlott, például a francia miniszterelnök emiatt maga vezette az autóját. Azonban hamar elhagyta Franciaországot az izraeli miniszterelnök, ami azt sugallta, hogy sikertelenek voltak a tanácskozások. A franciák azt bizonygatták, hogy a magyar forradalom idején eljött a megfelelő pillanat a Nasszerrel való leszámolásra, hiszen a szovjetek le vannak kötve Magyarországon. Az előadó megemlítette, hogy ekkor fogták el az algériai lázadók vezetőit is, így a franciák abszolút le voltak foglalva. Az izraeli miniszterelnök pedig azon aggodalmaskodott, hogyha csak Izrael támad, a szovjetek esetleges megtorló akciói egyedül az ő országát fogják érinteni.
Az angolok és franciák most kezdenek bajt keverni Egyiptomban, mondta 1956 októberében Hruscsov, később pedig állítólag ezt mondta a magyar forradalom leverését eldöntő tanácskozások idején: ha kivonulnánk Magyarországról, az felbátorítaná az imperialistákat, gyengeségünknek fognák fel és támadásba lendülnének, Egyiptomon felül odaadnánk Magyarországot is. Kecskés szerint Szuez nélkül is bevetették volna a csapatokat Budapesten, azonban az egyiptomi válság tökéletes fedezetnek bizonyult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
