A Zsolnay-kandalló kalandos útja a BÁV árveréséig
2023. augusztus 1. 18:35 Múlt-kor
Az idén 250 éves BÁV zálogpiaci működése mellett 120 éve foglalkozik műkereskedelemmel is. A vállalat 69. művészeti aukcióján árverésre került pirogránitból készült, aranyló tüzű, zöld eozinmázas elemekkel díszített Zsolnay-kandallót minden szempontból nevezhetjük fejedelmi darabnak. Nemcsak azért, mert a hazai kerámiaművészet fejedelmeinek számító Zsolnayak gyárából származik, hanem mert egy hasonló, historizáló példány díszítette valaha a budavári palota egyik legszebb, Szent Istvánról elnevezett termét is.
Zsolnay Miklós, aki inkább a cég üzleti ügyeit intézte, édesatyja 1900-ban történt elhunytát követően átvette a vállalkozás egészének vezetését, melynek prosperitását ezután is számos világkiállításon elnyert aranyérem és diploma jelezte. A Zsolnay-fiú – az üzlet érdekeit előremozdítandó – jelentős közéleti szerepet is vállalt: több mint száz elnökségi tagsági és tiszteletbeli hivatal viselésével.
A budapesti Thököly út 70. szám alatti villát – amelyben később a Zsolnay-kandalló több mint száz esztendeig állt – Hlavay György építész építette 1901-ben, és tőle került 1905 márciusában Zsolnay Miklós későbbi felesége, az ünnepelt színésznő, Bónis Malvin birtokába. A hölgy bemutatására 1910 decemberében került sor, mégpedig olyan módon, hogy Bónis Malvin egy karácsonyfa alatt lévő nagy dobozból ugrott elő. Az öröm azonban nem volt osztatlan, ugyanis a Zsolnay-család nőtagjai erre a szokatlan antréra válaszul sírógörcsben törtek ki és életük legborzasztóbb karácsonyaként emlékeztek vissza az ünnepre.
Az egyetlen ismert fényképfelvétel a még átépítés előtti villáról, ahol a kandalló száz évig állt
1911 körül Zsolnay Miklós beköltözött felesége Thököly úti villájába és minden valószínűség szerint ekkor került sor az egyik negyven négyzetméteres sarokszoba férfiszalonná való alakítására. Ez a helyiség attól kezdve a Román szoba nevet viselte, utalva azokra a stílusjegyekre, melyek nemcsak a bútorokat, hanem a nyílászárókat is jellemezni kívánták. A kandalló is ekkor kerülhetett ide – az eredetileg itt lévő cserépkályha helyére.
Zsolnay Miklós azonban nem sokáig élvezhette férfiszobájának nyugalmát, mert a kandalló lángoló tüze ellenére Bónis Malvinnal való viszonya kihűlt és a házaspár szétköltözött, de a kandalló az épületben maradt, talán a szétbontás és elszállítás nehézségei vagy az új tulajdonosok részéről történő pénzbeli megváltás miatt. 1945-ben, amikor az oroszok elérték Budapestet, a velük való konfrontáció elkerülése érdekében az akkori tulajdonos, Bárány Károly és családja nyugatra távozott – elhagyva a villát teljes berendezésével és a kandallóval együtt.
1945-ben a teljes épségben maradt épületet Gábor József közlekedésügyi miniszternek, a Külkereskedelmi Hivatal elnökének utalták ki szolgálati lakásul. Az ő 1964-es halálát követően 1965 és 1966 folyamán a villát minden külső díszétől megfosztották, vastagon bevakolták és még két emeletet húztak fel rá – a klasszikus lakótelepi házak kifinomult eleganciájával ruházva fel így az épületet. Az eredeti ház földszinti hat szobájából két lakást csináltak és szükséglakásnak utalták ki őket. A váltakozó bérlők állítólag annyira elhanyagolták a kandallót tartalmazó helyiséget, hogy az ablaküvegek egy része a jelenlegi tulajdonos 1975-ös beköltözésekor újságpapírral volt pótolva.
Azonban a Zsolnay-féle kandalló túlélte a viszontagságokat és eozinfényének aranyos csillogásába burkolózva várja, hogy ismét egy műértő szobájának ékessége lehessen. Viszontagságos sorsa, Zsolnay Miklóshoz való kötődése és unikális volta révén nem csupán gyűjtői, hanem történelmi darab is, mely a hazai kerámiaművészet egyik fejedelme szerelmi románcának ékes tanúbizonysága. Mindezen tulajdonságok tették a Zsolnay-kandallót a BÁV 69. művészeti aukciójának kiemelt darabjává, amelyen persze számos más értékes műtárgy is gazdára talált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
