Múlt-kor.hu

Homok, kavics és meztelen emberek: a balatoni strand születése

Homok, kavics és meztelen emberek: a balatoni strand születése

2022. június 19. 16:20 Korall, Múlt-kor

A modern nagyvárosi tömegkultúra és tömegturizmus egyik ikonikus terméke a strand. A mai fogalmaink szerinti strandok az 1880-as években jelentek meg Magyarországon, jellegzetes infrastruktúrájuk fokozatosan, mintegy ötvenéves időtávlatban alakult ki és szilárdult meg, bár részleteiben a mai napig folyamatosan változik. Maga a kifejezés (strand, strandolás) és annak ma is érvényes jelentéstartománya azonban csupán az 1920–1930-as évekre kristályosodott ki.

A strand születése

Schleicher Vera: Odi profanum vulgus. A balatoni strand születése című tanulmánya a Korall társadalomtörténeti folyóirat 84. számában (2021), az alábbi linkre kattintva olvasható teljes terjedelmében.

„De mi a strand?” – teszi fel a kérdést egyik tárcájában Laczkó Géza, Az Est újságírója 1932-ben. „A strand kérem, nagy városok közelében egy kis víz, valamivel több homok, kavics és meztelen ember, akik csak egy darab tapadó, oly mértékben egyre kissebbedő ruhadarabot hordanak magukon, amily mértékben azt a rendőrség megengedi.” Az ironikus, helyenként társadalomkritikai regiszterben szóló cikk a strandolás ma ismert valamennyi jellemzőjét bemutatja a heveréstől („különböző helyzetekben guzsorodás”) az udvarláson, olvasáson, evésen, unatkozáson keresztül a hűsölésig és sütkérezésig.

A strandjelenség terjedését Laczkó „a tömegek lázadásával” hozza összefüggésbe, a tengerpartok, illetve tengerpartpótlékok élvezetére irányuló modern igénnyel: „London köd nélkül s Velence gondola nélkül éppúgy nem képzelhető el, mint a mai kor strand nélkül”. Tanulmányomban a magyarországi strandolás jelenségének egyik változatát s egyben ősmintáját: a balatoni strandot vizsgálom, különböző források – a sajtó, turisztikai kiadványok és etnográfiai adatgyűjtés – segítségével. Kérdésfeltevésem a strand határszerepére irányul, kétféle megközelítésben. Elsősorban az érdekel, hogy a strand mint a kultúra és a natúra, a szárazföld és a víz közötti határon megszülető, kitüntetett státuszú tér hogyan képes a társadalmi különbségek kiegyenlítésére és egyúttal újratermelésére.

A Balaton vizében történő, tisztálkodási célú fürdés történetének kezdetét adatok híján nem ismerjük, mindössze feltételezni tudjuk, hogy évezredes gyakorlatról van szó. Ezzel szemben a nem – vagy nem kizárólag – funkcionális (tisztálkodási célú) fürdőzés viszonylag új gyakorlat, vélt vagy valós kezdő pillanatát (1788) a fürdőzés kultuszára különösen érzékenyen figyelő balatoni történetírás rögzítette.

Ennek a mára mintegy kétszázötven éves történetnek a közepén, a 20. század első éveiben született meg a balatoni strand kifejezés, amelynek használata – írásmódja és kontextusa – eleinte a jelentés és értelmezés feltűnő bizonytalanságáról árulkodik. Ez új nyelvi jelenségek esetében természetes: a nyelvi változatok azt az értelmezési bizonytalanságot jelzik, amely az új kulturális jelenség társadalmi illesztési pontjain szükségszerűen kialakul.

A balatoni strand kifejezés évtizedekig elhúzódó hely- és jelentéskeresése, megszilárdulása, majd karrierje azonban arra is utal, hogy a strand kifejezés holdudvarában az átmenetiség, a kulturális határátlépések olyan rétegei is rejtőznek, amelyek túlmutatnak egy kulturális-szabadidős divat felfutásának nyelv- és kultúrtörténeti eszközökkel megragadható századfordulós epizódján.

Maga a szó a művelt magyar olvasóközönség számára nem volt ismeretlen. Bár szerepelt többek között egy 1817-ben megjelent helynévlexikonban „a’ tengernek többnyire homokos partja” jelentésben, a 19. században a magyarok elsősorban a híres londoni utca (Strand; the Strand) formájában találkoztak vele sajtóhíradásokban és külföldi úti beszámolókban. A szó eredeti jelentése (óangol ’part’) a társasági pletykák, kulturális és üzleti hírek kereszttüzében álló utca esetében ekkorra már elhalványult, hiszen a terület a Temze szabályozásának köszönhetően régen elveszítette folyóparti pozícióját, és új jelentéstartalmakkal telítődött, az angol anyanyelvű beszélők számára is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Homok, kavics és meztelen emberek: a balatoni strand születése

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra