Holokauszt-emlékművet avattak a deportáltak emlékére Székelyudvarhelyen
2026. május 20. 16:37
Holokauszt-emlékművet avattak a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán a térségből 1944-ben elhurcolt zsidó lakosok emlékére. A Berze Imre szobrászművész által készített, több emléktáblából álló kompozíció nemcsak mementóként szolgál, hanem az auschwitzi haláltáborban meggyilkolt áldozatok neveinek megörökítésével a helyi történelmi emlékezet és a múltfeldolgozás fontos mérföldköve is.
Az alkotás a városból és Udvarhelyszékről deportált több száz áldozatnak állít emléket. A boltív alatt elhelyezett emléktáblákon azoknak a személyeknek a nevei olvashatók, akiket 1944. május 3-án a marosvásárhelyi gettóba, majd onnan az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba hurcoltak. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a műalkotás elsődleges funkciója, hogy szimbolikusan visszaadja az elhurcoltak nevét és emberi méltóságát. Az emlékezés intimitását erősíti a táblákon elhelyezett idézet is Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verséből.
Az avatóünnepségen részt vettek a székelyudvarhelyi zsidó családok Izraelből és más országokból érkezett leszármazottjai is. Szakács-Paál István polgármester beszédében kiemelte a közösségi emlékezet kötelességét, példaként említve a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum diákjai által megidézett Dávid Béla történetét, aki deportálása előtt szabadidejében zenét komponált. A ceremónia időzítése egy helyi túlélő, a városban született Gold Renée személyéhez kötődött, aki tizennégy évesen élte túl a haláltábort, és az esemény napján töltötte be 96. életévét; a mai udvarhelyiek jelentős részben az ő személyes visszaemlékezéseiből ismerhették meg a helyi zsidóság tragédiájának részleteit.
A székelyföldi zsidóság 1944-es elhurcolása a magyar holokauszt történetének szerves része. Észak-Erdély 1940-es, második bécsi döntés révén történt visszacsatolása után a terület zsidó lakosságára is kiterjedtek a jogfosztó törvények, majd Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően az állami közigazgatás aktív közreműködésével zajlott le a gettósítás.
Az udvarhelyi zsidókat a marosvásárhelyi téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba zárták, ahonnan május vége és június eleje között indították a megsemmisítő táborokba tartó transzportokat. Jakabovics György, egy Izraelből hazalátogató nyugalmazott építészmérnök – akinek nagyszülei nem tértek vissza Auschwitzból – a megemlékezésen rámutatott: az a közösség, amely bátran szembenéz múltja ezen sötét fejezetével és kész felelősséget vállalni a történtekért, maradéktalanul méltó a megbecsülésre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
