Hogyan vonult át a keresztes hadjárat Magyarországon?
2015. június 8. 14:54 Csernus Szilveszter
A magyar király keresztapja
VII. Lajos már barátként érkezett az országba nem sokkal Konrád után. Sőt, a francia király még vállalta Géza csecsemő fiának, a későbbi III. Istvánnak keresztapaságát is, amellyel rokonságba került a magyar uralkodóval. Ám a szívélyes viszonyt mégis megzavarta egy incidens: Borisznak ugyanis sikerült beférkőznie – Lajos tudtán kívül – a francia keresztes seregbe. Azonban amikor a magyar király egy Györk nevű vitéze Géza ajándékait vitte a francia táborba, felismerni vélte a trónkövetelőt. Géza azonnal követelte kiadatását újdonsült barátjától, Lajostól.
Borisz ezt hallván menekülőre fogta a dolgot, majd amikor lovat akart lopni eliszkolásához, a keresztesek tolvajnak nézték, elfogták és a francia király elé vitték. A trónkövetelő Lajos lába elé vetve magát, tisztázta kilétét és menedékjogért könyörgött, amit egy lovag nem utasíthatott vissza. Géza ezt követően is kérte kiadatását, amellyel kapcsolatban egy jogi vitát is idéz a Képes Krónika. Az asylumra hivatkozva azonban a Capet király végül magánál tartotta Boriszt, amire sokkal nyomósabb indokai is voltak, mint a lovagi becsület.
Gesztusával ugyanis jó szolgálatot kívánt tenni a bizánci császárnak, lévén, hogy Boriszhoz I. Mánuel baszileosz (1143-1180) elődje, II. János (1118-1143) császár feleségül adta unokahúgát, Anna Dukainát, így bejáratos volt a konstantinápolyi udvarba. A keleti császárok ugyanis mindig gyanakvóan bántak a keresztesekkel, ami már 1203-1204 előtt is nem egyszer fegyveres összecsapásig fajult.
II. Géza és VII. Lajos francia király
Lajos serege bár tizenöt nap alatt végigvonult az országon, krónikásának mégis sikerült leírást adnia Magyarországról. Ám Odo királyi káplán is a vidékek beépítetlenségéről, fejletlenségéről írt, de messze nem olyan hangnemben, mint német „kollégája”. A krónikások elfogult, Ottó esetében egyenesen lekicsinylő hozzáállása mellett leírásukat valószínűleg befolyásolta, hogy Géza tudatosan a nagyobb településterületeket elkerülve vezette végig a kereszteseket, tanulva az első keresztes hadjáratokból.
A második keresztes hadjáratnak – az elsővel ellentétben – így vérontás nélkül sikerült folytatnia az útját Palesztinába. Annak ellenére, hogy a két uralkodó átvonulása nem adott a hadtörténelemnek új fejezeteket, kulturális hatása érezhető volt, különösen Lajos esetében. A fiatal Géza ugyanis csodálattal nézte a francia lovagokat és harci tornáikat, telepített is később lovagrendeket Magyarországra. Elsőként a johanniták kaptak rendházat Székesfehérvárott, majd a templomosok. Emellett létrehozta az első magyar kanonokrendet is, Szent István kereszteseit, azaz a stefanitákat, sőt Jeruzsálemben még templomot is alapított a keresztes eszme által megihletett Árpád-házi király.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
