Hogyan vált első számú közellenséggé a korábban ártatlannak hitt cápa?
2022. július 1. 11:55 Múlt-kor
Talán egy méretes teknős?
A New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum egyik kurátora, aki megvizsgálta a maradványokat, úgy vélte, egy gyilkos bálna pusztításának nyomait látja, míg mások szerint egy tengeri teknős vagy egy méretes tonhal lehetett a tettes.
Egyes összeesküvés-elméletek szerint valóban cápa, mégpedig egy, a németek által kiképzett példány műve volt ez, amely egy U-bootot követett az amerikai partokig, ahol akcióba lépett. Mint vélték, célja a békés amerikaiak megfélemlítése és elejtése.
Mindenesetre ezt követően védőhálót telepítettek a fürdőzők védelmére több partszakaszon is, valamint a parti őrség hajói állandó járőrözésbe kezdtek, azonban a következő támadást sem sikerült kivédeni, amelyre július 12-én Spring Lake-től 40 kilométerre északra került sor. Naplementekor Lester Stillwell társaival a népszerű Matawan Creek-i fürdőzőhelyen úszkált.
A sajtó ártatlan állatokból vérszomjas fenevadakká változtatta a cápákat
A mindössze 11 éves, kosárfonó gyárban dolgozó gyermek társai közelében egy kis, az óceánba ömlő patak torkolatánál a hátán lebegett a sós vízen, amikor hirtelen egy árny emelkedett ki a mélyből, és a gyomránál megragadva lerántotta a fiút a mélybe. A kapálózásai közepette egy időre ismét feltűnt a gyermeki test, majd egy velőtrázó sikolyt követően ismét eltűnt.
A többi megriadt gyermek segítségért szaladt, a helyiek egy 24 éves szabó, bizonyos Stanley Fisher vezetésével egy csónakból kutattak a fiú után, majd több perces kutatást követően megtalálták Lester élettelen holttestét.
Mikor a szabó megpróbálta a csónakba emelni a testet, a gyilkos állat ismét megjelent, és letépte a fiatalember jobb lábát. A többiek kétségbeesetten kieveztek a partra, és bekötözték Fischer sebeit, az életét azonban már nem tudták megmenteni, néhány órával később elhunyt. Alig fél órával a Fischer elleni támadást követően a 12 esztendős Joseph Dunn lábát harapta meg egy cápa szintén a matawani öbölben, azonban a fiú túlélte a támadást.
A gyilkos hajsza
A jersey-i partok közelében az elsőszámú közellenség a gyilkos cápa lett, amelynek fejére 100 dolláros vérdíj lett kitűzve. Ezt követően viszonylag gyakran lehetett vasvillával, szigonnyal, dinamittal vagy éppen sörétes puskával felszerelkezett helyieket látni, amint a sekély vizet kémlelik, és a legkisebb mozgásra lőnek vagy robbantanak.
Rémült lakosok táviratai és levelek százai érkeztek a Fehér Házba, hogy a szövetségi kormány tegyen valamit az érdekében, hogy a gyilkos szörny több emberéletet már ne követeljen magának. Az utolsó támadást követő második napra Woodrow Wilson elnök összehívta a minisztertanácsot, hogy megvitassák az ügyet. Kezdetét vette a cápák elleni háború.
Ugyanezen a reggelen a New Jersey állambeli South Amboy közelében egy motoros csónakos cápavadász, bizonyos Michael Schleisser az evezője segítségével agyonvert egy cápát, amelyet a partra vonszolva kibelezett.
Állítólag emberi csontokat talált benne, ám ezt a hírt azóta sem sikerült meggyőzően alátámasztani. Az sem volt bizonyítva, hogy a több emberi életért felelős, gyilkos cápát sikerült lapátra tenni, ugyanis a következő hetekben további cápatámadásokra került sor New Jersey-szerte.
Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak és a cápák közötti kapcsolat egy életre megváltozott. Ezt követően már senki sem merte azt állítani, hogy a cápák ártatlan, az emberre veszélytelen jószágok, a támadások után gyakran hívták az állatokat emberevőknek. Még a legszkeptikusabb tudósok is elismerték, hogy nem kell kételkednünk az ókori történetekben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
