Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?
2019. december 9. 18:31 Múlt-kor
A vietnámi háború egy kevésbé ismert (és egyes aspektusaiban máig rejtélyes) arculata az Észak- és Dél-Vietnámmal szomszédos országokban, Kambodzsában és Laoszban folytatott titkos katonai műveletek története. Az amerikai különleges egységek és helyi szövetségeseik által az észak-vietnámi reguláris erők (a Vietnámi Néphadsereg) és a Vietkong gerilláinak ezekben az országokban elhelyezett titkos támaszpontjai és Dél-Vietnámba vezető utánpótlási vonalai, az úgynevezett Ho Si Minh-ösvény ellen indított támadásai azonban fontos, ám a korabeli nyilvánosság előtt jórészt rejtve maradt részét képezték a konfliktusnak. Jól mutatják, hogy a négy országra felosztott egykori francia gyarmat Indokína valójában sok szempontból egyetlen, szinte összefüggő harcteret jelentett a Szovjetunió és Kína, illetve az Egyesült Államok által támogatott erők proxyháborújában. E műveletek egy különös, ám annál szomorúbb rekordot is eredményeztek: Laosz az amerikaiaknak hála a történelem legtöbbet bombázott országává vált.
A semlegesség kijátszása
A Laosz területén 1964-től 1973-ig végrehajtott légitámadások a Vietnámmal szomszédos országban 1959 és 1975 között zajló polgárháborúval szoros összefüggésben voltak: ennek során a nyugatbarát Laoszi Királyság és az észak-vietnámi csapatokkal kiegészített, a Szovjetunió és Kína által támogatott kommunista Pathet Lao mozgalom küzdött a hatalomért.
A légi hadműveletek során az Egyesült Államok több mint kétmillió tonna különféle robbanószert dobott a levegőből az ország területére.
Ezek közt a „megszokott” bombákon kívül voltak nagy területek lefedésére képes, a levegőben szétszóródó, úgynevezett „kazettás” bombák, valamint ugyanezen elven működő taposóaknák is.
A taposóaknák és a fel nem robbant bombák (a ledobott összmennyiség mintegy 30%-a) a mai napig súlyos veszélyt jelent a civil lakosságra Laoszban.
Laosz már az Egyesült Államok közvetlen vietnámi intervenciója előtt fontos szerepet játszott a térség geopolitikájában.
Az északnyugaton Mianmar, északon Kína, nyugaton Thaiföld, délen Kambodzsa és keleten Észak- és Dél-Vietnám által határolt ország Dwight Eisenhower amerikai elnök úgynevezett dominóelvének középpontjában szerepelt, mint a kommunista terjeszkedéstől megvédendő ország.
„Ha Laosz elesik, Délkelet-Ázsia többi része követni fogja” – fogalmazott Eisenhower, aki 1961-es leköszönésének napján még engedélyezte a kommunistaellenes milíciák kiképzésének beindítását a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) Laoszban.
Eisenhower utódai – John F. Kennedy, Lyndon Johnson és Richard Nixon mind egyre nagyobb mértékű kiterjesztését hagyták jóvá a laoszi műveleteknek, azonban ezt gondosan elkendőzték a nyilvánosság elől.
Egy 1962-ben az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Észak- és Dél-Vietnám, valamint további nyolc ország által aláírt egyezmény az ország semlegességét volt hivatott biztosítani, és megtiltotta a katonai erők Laoszban való állomásoztatását, valamint a támaszpontok létrehozását. A szemben álló felek így titkos háborúba kezdtek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
