Múlt-kor.hu

„Hiszen melyik író nem a Holocaust írója ma?” – A hét embere: Kertész Imre

„Hiszen melyik író nem a Holocaust írója ma?” – A hét embere: Kertész Imre

2022. március 28. 10:35 Múlt-kor

Hat éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre, az első irodalmi Nobel-díjas magyar író. Bár a díjjal kitüntetett első regénye, a Sorstalanság tette ismertté a nevét, ezen kívül még több tucat művében ragadta meg a kikerülhetetlen törést a holokauszt előtti és utáni valóságok között, az Auschwitz jelentette kérdés feldolgozatlanságát, talán feldolgozhatatlanságát.

1929-ben Budapesten született. Tizennégy éves volt, mikor a nácik családjával együtt az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Innen Buchenwaldba, majd Zeitzbe került, itt érte 1945-ben a háború vége. Budapestre visszatérése után 1948-ban érettségizett, majd újságíróként és gyári munkásként dolgozott.

1953-tól íróként, műfordítóként tevékenykedett; feleségével, Vas Albinával 1954-ben ismerkedett meg, 1960-ban házasodtak össze. Kertész írói munkásságáról ebből az időből származó munkanaplói számolnak be: ezek tanúsága alapján először 1960-ban fogalmazódott meg benne először egy önéletrajzi ihletésű regény gondolata. Ekkor még a Vakáció a táborban címet szánta neki, később a Muzulmán munkacímet alkalmazta, végül 1975-ben Sorstalanságként jelentette meg.

A Sorstalanság néhány pozitív kritika mellett nem váltott ki jelentős hatást; ez részben hozzájárult Kertész következő regénye, az 1988-ban megjelent A kudarc formálásához is. Irodalmi munkássága a rendszerváltozást követően vált elismertté, elsősorban harmadik regénye, a Kaddis a meg nem született gyermekekért (1990), illetve a Sorstalanság tizenhárom éves keletkezési folyamatát bemutató Gályanapló megjelenésével.

Újabb tizenhárom év után jelent meg negyedik, utolsó regény, a Felszámolás (2003). Eddigre, elsősorban regényeinek németországi kitörő sikere nyomán, nemzetközileg elismert íróvá vált, műveit több nyelvre lefordították, világszerte kitüntetéseket és díjakat vehetett át (Kossuth-díj, Pour le Mérite, Herder-díj stb.).

Ennek csúcspontjaként 2002. október 10-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy az az évi irodalmi Nobel-díjat Kertész Imre magyar író kapja Sorstalanság című regényéért. Az Akadémia külön méltatta Kertész Imre kompromisszumot nem ismerő témaválasztását és stílusát, és hogy munkásságában arra igyekszik fényt deríteni, miként élhetik túl egyének a társadalom brutalitását és barbarizmusát. Az Akadémia szerint „Kertész nem rendkívüli, egyedülálló tényként tekint auschwitzi emlékeire, hanem mint az egyetemes emberi degradáció példájára.”

A díjat XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó adta át Kertész Imrének Stockholmban, 2002. december 10-én. Az író beszédében a holokausztnak az összeurópai lélekre és művészetre gyakorolt, kiheverhetetlen hatását hangsúlyozta. Véleménye szerint „Auschwitz – egy bizonyos értelemben legalábbis – felfüggesztette az irodalmat […] Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna”. A totalitarianizmusból levont és levonható tapasztalatokat továbbra is érvényesnek tartotta, az emberi szabadságért való küzdelmet is ebben az értelmezési keretben szemlélte.

Első felesége, Vas Albina még 1995-ben elhunyt; Kertész 1996-ban vette feleségül Sas Magdát, akivel aztán 2003-ban Berlinbe költöztek. Kertész innentől főleg esszéket ír, illetve naplóit szerkesztette sajtó alá, valamint előadásokat tartott. Fordítói tevékenysége is széles körű volt, többek között Sigmund Freud, Friedrich Nietzsche és Ludwig Wittgenstein műveit is lefordította magyarra.

2005-ben a Sorbonne díszdoktora, 2007-ben a Magyar Kultúra Nagykövete lett. 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben egy francia újságnak nyilatkozva jelentette be, hogy Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála. Betegsége miatt feleségével együtt Magyarországra költöztek. 2014-ben megkapta a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István-rendet. 2016. március 31-én, budapesti otthonában hunyt el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Hiszen melyik író nem a Holocaust írója ma?” – A hét embere: Kertész Imre

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra