Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Híres testvérek árnyékában – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2021. február 26. 11:59

Hogy sikerült egy szélhámosnak eladnia az Eiffel-tornyot az 1920-as években? Ki volt a „másik” Rajk? Hogy keveredett Sisi Pest belvárosába, miközben társaival egy szarvast űzött? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie az elmúlt 150 év magyar népszámlálóbiztosainak? Kossuth Lajos húgán, Horthy Miklós testvérein és Rákosi Mátyás családján túl a védőoltások történetéről, a műgyűjtő mágnás Peggy Guggenheimről és a rock and roll kialakulásáról is olvashat a Múlt-kor legújabb, tavaszi számában. Most +70 oldal extra tartalommal!

<

Rákosi Mátyás népes családja. Tizenketten voltak testvérek. Komoly politikai karriert Mátyás futott be, a nagy mintaadó, akit legtöbb testvére így-úgy követett az életútján. Ki egyszerű emberként, ki magasabb pozícióban vált kommunistává, közülük hatan hosszabb ideig a Szovjetunióban is éltek. De vajon miért beszélte rá a testvéreit Mátyás, hogy vezetéknevüket Bíróra változtassák? Kiderül a tavaszi számból!

Honleány a betegágynál. Kossuth Zsuzsa valós, de regényes alakja egy harcos, kemény, modern nőtípust idéz elénk. Törékeny alkatával hatalmas tettetek hajtott végre. Nem rettent vissza semmitől. Átitatva a demokrácia, a szabadság szellemével, intelligenciájával nemcsak méltó szellemi társa és segítője volt Kossuth Lajosnak, de aktív politikai és szervezőmunkát is vállalt a szabadságharcban megsérült katonák kórházi ellátásában. Ismerje meg életútját!

Horthy Miklós testvérei. Magyarország későbbi kormányzójának nyolc testvére volt, édesapja, Horthy István a vármegyei közéletben vett részt, ám azzal, hogy 1893-ban a főrendiház tagjává vált, országosan is ismert lett a család. Helyi szintű karrierépítés mondható el Horthy egyik bátyjáról, Szabolcsról is. Nála ismertebb volt az elsőszülött fiú, István, aki a bécsi udvarban is szolgált. A részletek a Múlt-kor tavaszi számában!

A tavaszi szám dosszié rovatában olvashatnak még Rajk László nyilas bátyjáról, Mozart nővéréről, a Gábor-lányokról, Jacqueline Kennedy és Sophia Loren húgáról (az utóbbit Mussolini egyik fia vette feleségül), valamint a Latinovits–Bujtor–Frenreisz-trióról is.

A védőoltások története. Az emberiséggel együtt élő fertőző betegségek megakadályozása, gyógyítása állandó, mindennapi igényként jelentkezett és jelentkezik a történelem során. Az oltószerek feltalálásában nemcsak tudományos, hanem komoly társadalmi, politikai tényezők is szerepet játszottak. Ugyanakkor a nagyszerű tudósok kitartó, elkötelezett munkáját szakmai féltékenység, gáncsoskodás is övezte, hiszen nemcsak a betegségek ellen, de az elsőségért és/vagy a reménybeli Nobel-díjért is folyt a küzdelem.

Aki eladta az Eiffel-tornyot. Vannak olyan ikonikus épületek, amelyek nemcsak egy-egy korszakot határoznak meg, hanem egy országot vagy egy várost is. Ilyen szerepet tölt be az Eiffel-torony, amely Franciaország, közelebbről pedig Párizs jelképének számít. Ezernyi kulturális alkotásban használták már fel. Azt gondolnánk, hogy az ehhez hasonló építmények soha nem képezik üzleti tranzakció tárgyát. Ennek ellenére az Eiffel-tornyot mégis sikerült „eladni”, ráadásul az üzletet kis híján kétszer is nyélbe ütötték.

A táskák története. Mi történik, ha a táskát kiszakítjuk a viselője kezéből, és bedobjuk a történelem sodró, helyenként zátonyokkal teli medrébe? Sokszor a leghétköznapibb tárgyaink árulnak el rólunk a legtöbbet, és ez a régi korok emberére is igaz. Ha ezt még divattörténettel is megfűszerezzük, akkor nemcsak a táska mint kiegészítő funkcionális és dizájnbeli átalakulását, hanem a mögötte húzódó társadalmi változásokat is feltárhatjuk.

Peggy Guggenheim műveket és művészeket egyaránt gyűjtött. A legenda szerint a híres műgyűjtő csak unalmában fordult a műtárgyak és alkotóik felé, de mindkét vadászterületen igen sikeres volt. Övé lett a XX. század legjelentősebb kollekciója, és szeretőinek népes táborával sem vallott szégyent.

Tavaszi számunkban olvashatnak még gyógyító királyokról, pusztító fertőzésekről, Erzsébet királyné belvárosi vadászkalandjáról, az 1950-es évek magyar és nemzetközi zenei életéről, a rock and roll megjelenéséről és a bábaság magyarországi történetéről is. Legfrissebb számunk olvasóit a brunóci kastélyba kalauzoljuk el, a művészet kedvelőivel pedig Jan van der Heyden Szobasarok ritkaságokkal című festményét vesszük górcső alá. A magazinban részletesen tanulmányozhatják még a magyarországi népszámlálások történetének izgalmas fejezeteit is. Most +70 oldal extra tartalommal!

Keresse az újságárusoknál vagy a Tesco, Auchan, Interspar üzletekben, benzinkutakon, itt pedig kedvezményesen előfizethet rá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Híres testvérek árnyékában – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra