Hét meghökkentő eset a rockcenzúra történetéből
2015. július 6. 08:35
Az szinte természetes, hogy a beat- és rockzenét a szocialista Magyarországon a fiatalságot lázító, dekadens műfajok közé sorolták, de az idősebb generációk és a konzervatív politikusok - főként a rock and roll fekete gyökerei, valamint a baloldali ellenkultúrához való kötődése miatt - a nyugati országokban sem nézték jó szemmel a korábbiakhoz képest rendkívül szokatlan zenét játszó zenekarok tevékenységét. Bár a hatóságok számos eszközzel igyekeztek ellehetetleníteni a rockbandák működését, kísérleteikkel általában csak növelték az érintett zenekarok népszerűségét.
A mccarthyzmus áldozatai
A beatkorszak hajnala egybeesett a Joseph McCarthy wisconsini szenátor nevéhez köthető politikai boszorkányüldözéssel. Az 50-es évek elejének feszült hidegháborús légkörében az Egyesült Államokban gyakorlatilag bárkire ráfoghatták, hogy kommunistaszimpatizáns. A McCarthy-érában több zenekar, többek között a The Weavers is feketelistára került a tagok baloldali politikai meggyőződése miatt. A zenészeket az FBI megfigyelés alá helyezte, és a televízióban, valamint a rádióban sem szerepelhettek. Az együttes lemezkiadója felbontotta a zenekarral kötött szerződést, és még a katalógusukból is törölték a velük kapcsolatos bejegyzéseket. A rádiók nem játszhatták az együttes dalait. 1955-ben a banda két tagjának, a frontember Pete Seegernek és Lee Haysnek még a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt is meg kellett jelennie. Bár az együttes még ugyanebben az évben újra összeállt egy - rendkívül sikeres - koncert erejéig a Carnegie Hallban, a gyanúsítgatás a szólókarriert kezdő Pete Seeger pályafutására egészen a 60-as évek végéig rányomta bélyegét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
