Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
2020. szeptember 1. 08:23 Múlt-kor
Mindent az elnöki székért – John Fitzgerald Kennedy
„A demokráciának befellegzett Angliában” – jelentette ki 1940 novemberében Joseph Kennedy londoni amerikai nagykövet. Bár tervei között szerepelt, hogy elnök lesz, elszólása, izolacionista politikája és az angolszász győzelembe vetett csekélyke hite miatt álma sohasem válhatott valóra.
Miután leváltották, egyre nagyobb hévvel kezdte támogatni fiai politikai karrierjét.
A korábban állítólag szeszcsempészettel is foglalkozó Kennedy pontosan tudta, hogy egy jövendőbeli államférfi nem engedheti meg magának majd azt a luxust, hogy nem vett részt a világháborúban, így mindent megtett, hogy két fia is katona legyen.
A Harvardon frissen végzett John F. Kennedyt azonban (többek között) krónikus hátproblémái miatt elutasították.
Apja végül meggyőzte Alan Goodrich Kirk kapitányt, a Haditengerészeti Hivatal vezetőjét, hogy engedélyezze a – hátára már több hónapja edző – fia számára a belépést.
Két évvel később Johnt a Salamon-szigetekre irányították, ahol az egyik gyorsnaszád parancsnoka volt 26 évesen. 1943. augusztus 2-án kora hajnalban egy japán konvojt akartak feltartóztatni, ám a kilőtt amerikai torpedók egyike sem talált.
Visszavonulás közben a vaksötét éjszakában egy ellenséges romboló nagy sebességgel nekiütközött a Kennedy irányította PT-109-es naszádnak, amelynek legénysége szinte mind a vízbe esett.
Miután kievickéltek a közeli lakatlan szigetre (a zuhanás következtében a hátán megsérülő későbbi elnök egyik sérült társát is magával húzta, foga közé szorította mentőmellénye szíját), Kennedy ismét úszva „ment” segítségért.
Hősies cselekedetéért később megkapta a Bíborszív kitüntetést. Mivel bátyja gépét 1944 augusztusában lelőtték, az ambiciózus családfő minden reményét Johnba vetette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
