Nagy elődeink többségének sírjához gond nélkül elzarándokolhatunk, és leróhatjuk kegyeletünket előttük. Kivételek azonban akadnak. Számos történelmi személy végső nyughelyének pontos helye még mindig felfedezésre vár.

Isten ostora

Attila hun nagykirály a hagyomány szerint meglehetősen dicstelen halált halt 453-ban, amikor menyegzői lakomáján alkoholos bódulatában megfulladt a saját vérében.

Harcosai egész napos gyásszal és ünnepi játékokkal tisztelték meg uralkodójukat, mielőtt három, egy arany-, egy ezüst- és egy vaskoporsóba helyezve eltemették. Valószínűbb azonban, hogy hármas szemfedőt kapott, de csak egy koporsóban nyugodott. A szertartást a legnagyobb titokban folytatták le, és a sírt kiásó szerencsétlen rabokat lemészárolták, hogy megakadályozzák a helyszín későbbi kirablását – legalábbis erről írt Iordanes gót történetíró VI. századi munkájában. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tavasz számában olvasható.