Múlt-kor.hu

Hét híres fal

Hét híres fal

Afrika leglenyűgözőbb építménye, a ragacsos rizzsel összetapasztott kínai nagy fal, Babilon málló kövei, a fal, amelyet naponta százak könnyei áztatnak, a Berlint 28 éven át kettévágó betonszörnyeteg, Róma britanniai ékköve és az 58 ezer életet és halált szimbolizáló kőseb. Összeállításunkban hét világhírű falat mutatunk be.

A kínai nagy fal

A közkeletű vélekedéssel ellentétben a kínai nagy falat nem az egységes Kínát az i. e. 221-ben létrehozó Csin Si Huang-ti kezdte el építeni. Első szakaszait már az i. e. VII. században emelték az egymással versengő fejedelemségek. Az első igazán jelentős építkezésre azonban valóban Kína első császárának idején került sor, aki az északi nomád népekkel szemben mintegy egymillió munkás segítségével összekötötte az addigi, északi védőfalakat, míg a többit leromboltatta.

A többek között téglából, kövekből, földből, nádból, fűzfából, homokból készült elemeket a Csin-dinasztia idején (i. e. 221–206) ragacsos rizzsel tapasztották egymáshoz. A falat a katonák mellett elítéltekkel, hadifoglyokkal, valamint parasztokkal építtették fel. Sok földművest halálra dolgoztattak, őket a legenda szerint azután esetenként a falakon belülre temették el.

A kelet-ázsiai ország legfőbb jelképének számító fal építése a Ming-dinasztia uralmának (1368–1644) idején fejeződött be. Csak ezekben a századokban mintegy 8850 kilométert húztak fel a falból. Az egészében több mint 21 ezer kilométer hosszú építménnyel kapcsolatos legismertebb legenda Meng Csiang-nühöz kapcsolódik, akinek férje a fal építése közben halt meg. A férfit befalazták az építménybe, de a felesége sírásától a falszakasz összedőlt, így az özvegy tisztességgel el tudta temetni férjét.

A Mao-féle kulturális forradalom ideje alatt a kínai nagy fal tégláit gyakran használták fel házak, gazdasági épületek és víztározók építésére, ez a romboló folyamat azonban a szegényebb régiókban napjainkban is megfigyelhető, egyes becslések szerint mára a fal negyven százaléka eltűnt.

Babilon védműve

II. Nabú-kudurri-uszur (i. e. 605–562) nagyszabású építkezéseinek köszönhetően a több százezer lakosú Babilon a világ egyik leglenyűgözőbb városává vált, és a szinte szabályos téglalapot formázó utcái észszerű elrendezése miatt a későbbi várostervezésekre is nagy hatást gyakorolt. A birodalmi központot kettős falrendszer vette körül, főutcájára, a mázas téglákkal borított felvonulási útra észak felől az i. e. 575 körül megépített, hasonlóan díszített Istár-kapun keresztül lehetett belépni.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra