Múlt-kor.hu

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

2021. január 12. 16:53 Múlt-kor

A magyar irodalom vonzásában

Noha magyarul, angolul és németül sem jelentett számára problémát az írás, úgy tűnik az életet csak előbbi nyelvet beszélők közegében tudta elképzelni, ezért ugyanebben az évben önként hazatért és vállalta, hogy forradalmi szerepvállalása miatt bíróság elé állítsák, elítélték, de a következő évben már szabad volt.

Petőfi Sándor, Ady Endre után figyelme József Attilára terelődött. Mindeközben azonban a szélsőjobbra tolódó Magyarország számára ismét egy olyan hellyé vált, ahol nem érezte magát otthon, ezúttal Angliába távozott, ahonnan csak a háború után jött haza.

Útja innen az egyetemi katedrára vezetett, és végre fiatal kora óta kísértő feladatával foglalkozhatott, megírta Petőfi életrajzát öt kötetben. Adyról és a Nyugatról írt írásainak gyűjteménye csak halála után, 1977-ben jelent meg.

Hatvanyról sokféle vélekedést lehet olvasni, életrajzaiban író, kritikus, irodalomszervező, akadémikus megjelölés a gyakori. Nem tartották hagyományos értelemben vett, professzionális újságírónak, inkább „politizáló irodalmárnak”, aki a laptulajdonosi és főszerkesztői szerepét komolyan vette és nem csak pénzt adott, hanem ötletet és gondolatot is beletöltött vállalkozásaiba. Ambíciói túlmutattak a mecénási szerepen, modern és jó lapokat akart csinálni.

Sok ellentmondás feszül életútjában, származása és választott hivatása között eleve szokatlan kapcsolat volt, ami meghatározta pályáját és „diszharmonikus” életművét. Gazdagsága és a változatos életstílusa körüli pletykák sokszor elterelték a figyelmet műveinek értékéről. Első irodalmi sikereit német nyelvterületen érte el, európai mércével mért, ugyanakkor nagyon hamar a magyar irodalom szerelmese lett és a szükséges képessége, nyelvtudás és rátermettség ellenére a külföldi karrier helyett tudását szülőföldjén kívánta kamatoztatni.

Biztos egzisztenciája, mecénássága megnyitotta számára az irodalmi köröket, ugyanakkor zsidó származása sok szempontból meg is nehezítette érvényesülését. Nagy Sz. Péter: Hatvany Lajos – Kortársaink című könyvében úgy értékeli, ebből fakadó kisebbségi komplexusainak, letagadott, de bizonyára sokszor érzett kitaszítottság-érzésének, bizonyítási kényszerének is szerepe lehetett nagyvonalúságában és abban, hogy egész életét a magyar irodalom támogatásának szentelte.

A világirodalom egyik legműveltebb ismerője volt, aki egyáltalán nem szorult rá arra, hogy vagyonával bizonyítsa, helye van a legszínvonalasabb irodalmi körökben. Bárónak született, ugyanakkor a polgári demokratikus átalakulás radikális végrehajtásának híve lett és ezzel szembekerült Horthy neobarokk Magyarországával.

A politikai kurzusok váltakozásai ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy mozgalmas életet éljen, hiszen kétszer, 1919-ben és 1938-ban is elhagyni kényszerült szeretett hazáját. 1927-ben, hazatérése után a tárgyalása bírái – szintén Nagy Sz. Péter könyvében olvasható, hogy – fejéhez vágták, zsidó létére lehet magyar állampolgár, de hazafi nem lesz soha. 1938-ban a szélsőjobbra tolódó országból szidó származása miatt döntött a távozás mellett. Mindkét alkalommal vissza is tért, noha a vágyott elismertséget itthon talán sosem kapta meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra