Múlt-kor.hu

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

2021. január 12. 16:53 Múlt-kor

Hatvany Lajosról a hatvani cukorgyár, a Nyugat folyóirat és Ady Endre is eszünkbe juthat. Báróként a magyar irodalom nemcsak legnagyobb mecénása volt, hanem a világirodalom művelt ismerője és a kortárs költők tehetségének éles szemű felismerője is. A hatvan évvel ezelőtt, 1961. január 12-én elhunyt Hatvany gazdag életművet hagyott maga után.

A „cukorbáró”

A magyar irodalom történetében megkerülhetetlen Hatvany Lajos személye. Az író, kritikus, irodalomtörténész irodalomszervező és -pártoló a hatvani cukorgyáros Deutsch család leszármazottjaként nemcsak gazdag, de tevékeny és kultúratisztelő családba is született.

Az 1880-ban született Lajosról hamar kiderült, hogy nem lesz belőle cukorgyáros, de fiútestvéreinek köszönhetőn nem is nehezedett rá a családi cég továbbvitelének terhe. Ugyanakkor nem ő volt az egyetlen, aki a kulturális és művészeti élet terén is maradandót alkotott.

Testvére, Hatvany Sándor Ferenc a századelő egyedi látásmóddal rendelkező festőművésze, műgyűjtője és művészeti szakértője volt. Öccsük, Bertalan pedig a cég gazdasági irányítása mellett orientalistaként – azaz a keleti kultúrák és nyelvek kutatójaként – nemzetközi hírnévre tett szert és emellett szintén támogatta a modern magyar költészetet.

Hatvany Lajos egyetemi tanulmányait Freiburgban kezdte meg, de megjárta Angliát és Franciaországot is, doktorálni 1904-ben Magyarországra tért haza. Az irodalomtörténész-professzor Gyulai Pállal került kapcsolatba, aki nagy hatást gyakorolt rá és ekkoriban vált Ady Endre tisztelőjévé is.

Új hangja és friss szellemisége miatt könyvei nagy feltűnést keltettek. A személyes ízlés joga, az impresszionista kritika jellemezte gondolkodásmódját. Kezdettől publikált a Nyugatban, majd a részvényeknek a felét megvásárolta és könyvkiadót is szervezett mellé. Az irányvonal és a tartalmi kérdésekben Osvát Ernővel nem jutottak kompromisszumra, ezért Hatvany otthagyta a lapot, de Adynak továbbiakban is mecénása maradt.

1917 és 1919 között a Pesti Napló modernizációját tűzte ki céljául és ezzel megalapozta, hogy az újság később – Miklós Andor tulajdonába kerülve – az Est-lapok egyik alappillére legyen. Ebben az időszakban erősödött a lap irodalmi arculata és sokkal frissebben reflektált a napi eseményekre is.

Nem álltak távol tőle a közéleti kérdések sem. Az első világháború idején Ady Endre oldalán a demokratikus forradalom szükségességét hirdette. Az őszirózsás forradalomban Károlyi Mihály mellett – a Nemzeti Tanács vezérkarának tagjaként – főszerepet vállalt. A tanácsköztársaság helyett azonban az emigrációt választotta, 1919-ben Bécsbe utazott. Külföldről egyszerre tiltakozott Trianon és Horthy hatalomra kerülése ellen.

Bécsben támogatta a magyar emigráció politikai tevékenységét. A megsebzett ország című könyvében Magyarország történelmét írta meg, a mű ellentmondásos fogadtatást kapott, volt, aki nemzetellenesnek minősítette, bár Magyarországra csak csekély példányban jutott el. Közben regényeket írt, például a hazai nagypolgárság világát felfedő, önéletrajzi ihletettségű Urak és embereket 1927-ben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hatvany Lajos: a cukorgyáros, akinek neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra