Múlt-kor.hu

Túlzott önbizalma okozta Magellán világkörüli útjának tragikus lezárását

Túlzott önbizalma okozta Magellán világkörüli útjának tragikus lezárását

2021. április 27. 14:53 Múlt-kor

500 éve, 1521. április 27-én hunyt el Magellán, a történelem egyik legnagyobb felfedezője, akinek egy értelmetlen hadművelet okozta halálát a Fülöp-szigeteken. Tengerészként és navigátorként a legkiválóbbak között tartjuk számon, ám hadvezérként nem állta meg a helyét. Alábecsülte az őslakosok ellenállását, végül életével kellett fizetnie. Soha nem ékezett vissza spanyol földre, mégis összeforrt nevével az expedíció, amely elsőként kerülte meg a Földet.   

A világkörüli út előkészületei

Először Fernao de Magelhaes néven tűnik fel a dokumentumokban, de a világ Magellánként ismerte meg az 1480 körül, feltételezhetően Portóban született felfedezőt.

Azt biztosan tudjuk, hogy az első igazi tűzkeresztségen – ekkor még portugál szolgálatban – a mai India partjainál, Kannúrnál bekövetkező muszlim támadásnál esett át, ahol maga is megsérült. 1507-ben tért vissza Portugáliába, egy ideig szolgálta is a koronát (így jutott el többek között a Malakka-szoroshoz is), de visszatérte után hiába adta elő terveit, a történelem ismételte önmagát: I. Mánuel portugál király elutasította, csakúgy, mint elődje, II. János Kolumbusz Kristófot.

A kudarcot követően tovább képezte magát, térképészeti ismeretekre tett szert, hogy megvalósítsa álmát, a Fűszer-szigetek elérését nyugati irányból. Ezt a Föld megkerülésével, egy addig ismeretlen útvonal felfedezésével kívánta megvalósítani. A térképek tévesen a La Plata óriási torkolatához rajzolták a lehetséges átjárót, amelyről ekkor még Magellán sem tudta, hogy valójában délebbre található.

Támogatásra volt szüksége, így Spanyolországba ment, ahol megházasodott és bizalmasokat is szerzett. Akadályok keresztezték előrehaladását, de V. Károly a spanyol korona nevében támogatta, és 1519. szeptember 20-án öt hajóval – Trinidad, San Antonio, Cocepcion, Victoria, Santiago – útnak indult az Atlanti-óceánon.

Már a kezdetekben sem volt felhőtlen a viszonya a spanyol legénységgel, akik idegenként, nem kívánatos személyként tekintettek Magellánra. A bizalom kialakulását az sem segítette elő, hogy Dél-Amerika partjait elérve csalatkozniuk kellett a térképekben, mivel egyik öböl sem rejtette az óhajtott átjárót. 1520 elején a legénység fellázadt, de a zendülést Magellán leverte, egy kapitányát ráadásul halálra ítélte és kivégezte.

Több hónapos megállók, és hosszas keresés után végül 1520. november 28-án futottak ki a Csendes-óceánra, de az utazás további váratlan – és kellemetlen – meglepetéseket tartogatott. A Csendes-óceán ugyan rászolgált a Magellán által először használt „csendes” jelzőre, viszont száz nap elteltével sem tűnt fel szárazföld a láthatáron.

Az emberek skorbutban szenvedtek, éheztek, és sokan meg is haltak, mire 1521. március 16-án meglátták a Samar-sziget legmagasabb csúcsát. Másnap már partra is szálltak Homonhon lakatlan szigetén.

Magellán legfőbb tézisét, miszerint a Föld körülhajózható, már a Fülöp-szigetek elérésével sikerült bizonyítani. A világraszóló hírt azonban az események váratlan fordulata miatt nem juttathatta el személyesen megbízóinak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Túlzott önbizalma okozta Magellán világkörüli útjának tragikus lezárását

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra