Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim
2021. január 12. 18:05 Múlt-kor
Az elmenekült értelmiségiek helyettesítése
Észak-Korea emberrabló programjának gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza, mint Jokota Megumi eltűnése.
Már 1946-ban, a Koreai-félsziget északi felét megszálló szovjet csapatok által támogatott Kim Ir Szen az Észak-Koreai Átmeneti Népi Bizottság nevű kormány fejeként elrendelte emberek elrablását a sziget déli, amerikai megszállású övezetéből a kibontakozó kommunista rezsim elől oda menekült értelmiségiek és különleges szaktudású személyek pótlására.
E program a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1948-as formális létrejötte után is tovább folytatódott. Évtizedeken át dél-koreaiak százai tűntek el, főként tengerparti településekről. Az 1950-től 1953-ig tartó koreai háborút követően a kommunista államnak még égetőbb szüksége lett a speciális technikai tudású személyekre.
Egyúttal erősödött igénye a Dél-Koreával szembeni propagandafogásokra is, mivel az arcvonal a háború során történt ide-oda tolódása folytán sok olyan ember került a végső határvonal északi oldalára, aki eredetileg délen lakott, és meggyőzésre szorult Kim Ir-szen rendszerének felsőbbrendűségéről.
Mindemellett Kim tervei között a forradalom exportja is szerepelt, ehhez pedig mindenképpen „minőségibb” emberanyagra volt szükség, mint az északi felségvizekre sodródott halászok és a határ rossz oldalára került lakosok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
