Múlt-kor.hu

Hatalmát féltve ölte meg saját fiát is a vérszomjas Rettegett Iván cár

Hatalmát féltve ölte meg saját fiát is a vérszomjas Rettegett Iván cár

2020. november 14. 08:38 Edward Collins

Az uralkodói melléknevek az esetek többségében találóak. Olyan jelzővel látnak el egy fejedelmet, császárt, királyt vagy cárt, amely segítségével könnyen azonosíthatóvá válik. VI. Lajos francia király nem véletlenül lett Kövér, II. Frigyes pfalzi választófejedelem neve elé joggal ragasztották oda a Bölcs szócskát, I. Vilmos valóban Fattyú is volt meg Hódító is, de V. Konstantin bizánci császárról is sokat elárul, hogy ellenfelei Trágyanevűként emlegették. Mégis, talán kevés olyan találó uralkodói melléknév akad a történelemben, mint a Sztálin által példaképnek tekintett IV. Iván orosz cáré, akinek nevéhez elválaszthatatlanul tapadt hozzá a Rettegett jelző.

A kegyetlen kamaszcár

A legenda szerint III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem fiának, Ivánnak már a születését is baljós előjelek kísérték: miközben a Kremlbe villám hasított, két foggal jött a világra. Apja halála után a kis Iván névleg már hároméves korában az ortodox állam vezetője, moszkvai nagyfejedelem lett. Nyolcéves volt, amikor édesanyja is meghalt, innentől kezdve pedig az orosz nemesek, a bojárok vették kezükbe a fejedelemség irányítását. 17 éves korában azonban Iván megelégelte addigi helyzetét, és – az orosz történelemben elsőként – bizánci rítus szerint minden oroszok cárjává koronáztatta magát.

Mihail Geraszimov, az 1970-ben elhunyt szovjet régész-antropológus az általa kifejlesztett koponyaalapú arcrekonstrukciós technikával számos történelmi híresség, többek között Friedrich Schiller és Timur Lenk kinézetéről adott képet. A Rettegett Ivánról a cár csontváza és koponyája alapján készített szobra egy idős, megtört uralkodót mutat, aki már csak árnyéka egykori önmagának.

Feltehetően ez az uralkodó leghitelesebb ábrázolása, ám több kortársa beszámolt róla, milyen is volt az ereje teljében lévő Rettegett Iván. Ezek a leírások, sajnos, meglehetősen eklektikusak: volt, aki magas, széles vállú emberként emlékezett meg róla, mások vöröses-feketés szakállát vagy nagy, görbe orrát emelték ki. A leírások a külső jegyek részleteiben és az általa keltett benyomás felvázolásában eltérnek, abban viszont megegyeznek, hogy IV. Iván mindannyiuk szerint férfias jelenség volt.

Ha észbeli képességeit tekintjük, a cár kiemelkedett kortársai közül. Több korabeli beszámolóból is kitűnik, hogy gyors észjárású, kiváló szónoki és debattőri képességekkel megáldott ember volt, aki érvelésével képes volt porig alázni vitapartnerét. Uralkodása ennek megfelelően ígéretesen indult. A cár kezdetben államigazgatási reformok sorát vitte végig: megújította a közigazgatást, a bíráskodást, az egyházat és a hadsereget is.

Utóbbi tekintetében a 20 ezer sztrelecből álló első hivatásos hadsereg felállítása jelentett áttörést. Ebben az időszakban a cár külpolitikája is sikeresnek bizonyult. Először a maradék európai tatár államokat, az Asztraháni és a Kazanyi Kánságokat hajtotta fennhatósága alá, az 1580-as években pedig kezdetét vette Szibéria orosz meghódítása. Rettegett Iván ezzel lerakta az orosz gyarmatbirodalom alapjait.

Az első orosz cár államszervezői tehetsége és birodalomépítő ambíciói mellett azonban mentális problémáiról is ismert. Kegyetlensége korán megmutatkozott, amely részben hányattatott gyerekkora negatív élményeiből (a korán árvaságra jutott fiú környezete véres hatalmi küzdelmei közepette nőtt fel), részben az olvasmányaiból leszűrt tanulságokból (korlátlan uralkodói hatalommal bír, ezért bármit megtehet) fakadt. Még csak tizenhárom éves volt, amikor egy lakomán elrendelte, hogy Andrej Sujszkij bojárt kutyákkal tépessék szét a nyílt utcán.

Iván első felesége 1560-ban bekövetkező halálát követően kezdte teljesen elveszíteni önkontrollját. Úgy vélte, Anasztáziát – akivel a források szerint harmonikus házasságban élt – az általa gyerekkora óta gyűlölt bojárok mérgezték meg. A cár idővel már mindenhol bojár-összeesküvést látott. Több kortársa is beszámolt róla, hogy folyamatosan mozgatta a szemét, megfigyelve minden apró részletet, különös tekintettel a ruhák alatt esetleg elrejtett szúró- és vágóeszközökre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hatalmát féltve ölte meg saját fiát is a vérszomjas Rettegett Iván cár

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra