Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
A trianoni határok nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is csalódást keltettek. A szerbek területi igényei a mai határoknál jóval északabbra nyúltak és ennek megfelelően igyekeztek kész helyzet elé állítani a békekonferenciát Baranya megye szinte teljes egészének katonai megszállásával. Terveiket akkor sem adták fel, amikor a békeszerződés már egyértelműen rendelkezett arról, hogy Baranya nagyobbik része és Pécs Magyarországhoz fog tartozni a jövőben is.
Pécs élén ekkor azonban Horthy formálódó rendszerével egyértelműen szembenálló, a Károlyi-kormányban majd a Tanácsköztársaság idején is fontos pozíciókat betöltő Linder Béla és köre állt, akik kérték arra kérték a délszláv államot, hogy védjék meg a területet, amíg Budapesten demokratikus kormány alakul.
Ahogy azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszott a magyar hadsereg bevonulása a Dunántúl déli térségébe, a pécsi szocialisták még egy utolsó kísérletet tettek. 1921. augusztus 14-én a szerbek által megszállt területek szakszervezeteit egy kongresszusra hívták Pécsre, ahol 15-20 ezer ember előtt egy új államot kiáltottak ki, Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven. A köztársaság első elnöke, a pécsi szerb családból származó festő, Dobrovits Péter lett.
A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság azonban mindössze egy hetet élt meg. A délszláv hadsereg végül alávetette magát a békében foglaltaknak és kivonult a területről. A helyükre érkező Nemzeti Hadsereg bevonulása pedig augusztus 21-én lezárta a kis állam alig egy hetes történetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
