Harminc új helyszínről dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága

2026. június 9. 19:18

Az UNESCO közleménye szerint a július 20. és 29. között zajló tanácskozáson a delegációk a harminc új jelölés alapos vizsgálatán túl három már meglévő helyszín kiterjesztéséről, valamint 147 korábban felvett terület aktuális védettségi állapotáról is határoznak. A Világörökségi Bizottság huszonegy tagállamának képviselői áttekintik a független tanácsadó szervek által készített szakmai elemzéseket, amelyek alapján megítélik az egyes helyszínek egyetemes értékét.

Jelenleg a világörökségi lista 170 ország 1248 kulturális, természeti, illetve vegyes kategóriájú helyszínét foglalja magában, amelyek szigorú védelmét és monitorozását az 1972-es egyezmény garantálja.

A történelmi szempontból legjelentősebb idei kulturális jelölések közé tartoznak az 1944. június 6-i normandiai partraszállás tengerparti szakaszai. A második világháború európai menetét megfordító invázió színhelyeinek nemzetközi elismerése a modern kori hadtörténeti emlékezet fizikai megőrzésének fontos mérföldköve.

Szintén a listára pályázik a Selyemút közép-ázsiai szakasza, a Fergána-Szir-darja folyosó, amely évszázadokon át az ókori és középkori eurázsiai kereskedelem fő ütőere, valamint a Kelet és a Nyugat közötti kulturális transzfer színtere volt.

Kiemelkedő régészeti értéket képvisel a mongóliai hsziungnu nemesség temetkezési komplexuma is. Ez a lelőhely a Kr. e. 3. században felemelkedő, az ázsiai hunokként is ismert lovasnomád birodalom hagyatékát őrzi, amelynek katonai és politikai szerveződése alapjaiban formálta át Belső-Ázsia ókori történetét.

A testület elé kerül továbbá Japán 6. és 7. századi egykori fővárosainak, Aszukának és Fudzsivarának a romvidéke, amely a szigetország központosított államigazgatásának és korai urbanizációjának lenyomata.

Az iszlám és az ókori római történelem szempontjából egyaránt fontos döntések várhatók: Irán az egykori aszaszin szekta 11-13. századi központjának számító Alamút hegyi erődrendszerét, míg Törökország Zerzevan várát terjesztette fel, utóbbi a Római Birodalom keleti határvidékének egyik legfontosabb, sziklába vájt Mithrász-szentélyét (Mithraeumot) foglalja magában.

A puszani ülésszak az új felvételek mellett kiemelt figyelmet fordít a veszélyeztetett műemlékekre és a fenntartható örökségkezelésre. A július 21. és 23. közötti munkanapokon a 147, már a listán lévő helyszín, köztük egyedülálló ókori építmények és természeti tájak állapotjelentését vitatják meg a szakértők, azonnali prioritásokat rendelve a megóvásukhoz.

Az ENSZ-szervezet határozatai nem csupán elvi jelentőségűek; a világörökségi státusz kötelezi a fogadó államokat az infrastrukturális nyomás ellensúlyozására és a szigorú állagmegóvásra, ami elengedhetetlen a felelősségteljes turizmus fenntartásához és a történelmi hitelesség jövő generációk számára történő átörökítéséhez.