Hány német nőt erőszakoltak meg az amerikaiak?
2015. március 9. 17:47
Az amerikaiak és a szovjetek bűnei
A jelentések alapján Gebhardt összehasonlította az amerikaiak nyugat-németországi és a Vörös Hadsereg kelet-németországi túlkapásait. Az utóbbiak szégyenteljes tevékenységei, a brutalitás, a csoportosan elkövetett szexuális erőszak és a mindennapos fosztogatások a szovjet megszállás legkínzóbb emlékei közé tartoztak. Gebhardt szerint az adatok alapján, amelyek főként Felső-Bajországra vonatkoznak, nem sok különbség volt a szexuális bűncselekmények tekintetében a háború utáni Kelet-, illetve Dél-Németországban.
A könyv szerzője szerint sok volt a közös „motívum” a két országrészben elkövetett bűnökben. A szovjetekhez hasonlóan az amerikaiak is elborzadtak a németek által elkövetett bűncselekményeken, az ország megvédelmezése miatti értelmetlen és halálos német erőfeszítések, a Németországban látott viszonylagos nagy jólét pedig dühöt váltott ki a hódítók közt, akik hasonló embertelen tetteket hajtottak végre. Ugyanakkor az amerikai hadseregnek jobb volt a „sajtója”, s a propaganda is azt sulykolta, hogy a német leányok vonzódnak a „macsó” amerikaiakhoz.
Az elmúlt évek tanulmányai azonban folyamatosan lebontják az évtizedeken át húzódó mítoszt a „hős és becsületes amerikai megszállókról”, akikről kiderült, hogy valójában nem voltak sokkal különbek szovjet társaiknál: templomokat gyújtottak fel szerte Európában, olasz civileket gyilkoltak meg, német hadifoglyokkal végeztek, s egész Franciaországban nőket becstelenítettek meg.
Ezen tanulmányok és kutatások ellenére az amerikai hadsereget még ma is sokkal fegyelmezettebbnek tartjuk a Vörös Hadsereghez vagy a franciákhoz képest, Gebhardt elmondása szerint ezt a megítélést nem kis kihívás lesz megváltoztatni. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a bajor plébánosok jelentései közül csupán pár száz említett meg erőszakos cselekedeteket, s sokuk korrektnek és dicséretesnek nevezte az amerikai csapatok tevékenységét. A jelentések alapján úgy tűnik, hogy az amerikai szexuális visszaélések inkább kivételnek, mint szabálynak tekinthetők. De akkor hogyan jött ki a kutatónak a sokkolóan hangzó 190 ezres szám?
A horribilis számadat a szerző elmondása szerint nem egy egész országra kiterjedő levéltári kutatás eredménye, hanem egy extrapoláció. Gebhardt kutatása szerint a „háborús gyermekek” öt százaléka nem férjezett asszonytól született a nyugati megszállási zónákban, valamint Nyugat-Berlinben, vagyis a nemi erőszak „eredményeinek” értelmezi őket. Ami azt jelenti, hogy összesen 1900 gyermeknek volt amerikai az apja. Egy további feltételezés szerint csupán minden századik erőszaktétel végződött gyermekáldással. Tehát az 1900-as adatot százzal megszorozva kapjuk meg a 190 ezer főt.
Ez a becslés azonban sokak szerint elég valószínűtlen (ráadásul nemcsak az amerikaiakra, hanem az angolokra és a többi szövetségesre is vonatkozik), s több adatot, például kórházi beszámolókat, szemtanúk állításait kellene tüzetesebben átnézni. Az amerikai hadbíróságok elé kerülő ügyeket megvizsgáló Robert Lilly amerikai kriminológus arra a következtetésre jutott, hogy 1945 novemberéig 11 ezer súlyosabb szexuális támadásra került sor Nyugat-Németországban. Ez azonban valószínűleg nem a teljes számadat, hiszen nem mindenki fordult a bíróságokhoz.
Gebhardt kutatása egy pontot tekintve minden bizonnyal értékes volt: végérvényesen leszámolt azzal a sokáig uralkodó, ám valójában eléggé valószínűtlen nézettel, miszerint nem az amerikai katonák voltak erkölcstelenek és erőszakosak, hanem nagy többségében a német nők ugrottak az egzotikus macsók ágyába. Habár sokak szerint a 190 ezres szám túlzónak nevezhető, az bizonyos, hogy a szövetségesek által a német nőkön elkövetett szexuális erőszak tömeges jelenség volt, s bár hetven év telt el az események óta, ilyen irányú bocsánatkérés még nem érkezett a megbecstelenített - ma már nagymama korú - leányok felé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
