Han harcosokat találtak feldarabolva a 2100 éves tömegsírban - a hsziungnuk tehették
2025. március 14. 18:57 Múlt-kor
Régészek Mongólia déli részén, egy tömegsírban han katonák feldarabolt maradványait fedezték fel, akik az i. e. 2. században harcoltak a nomád hsziungnuk ellen. A leletek új megvilágításba helyezik az ősi Han–Hsziungnu konfliktus brutalitását és a korabeli temetkezési szokásokat.
Új információk a jelentős történelmi korszakról
Ez a felfedezés jelentősen gazdagítja ismereteinket a kínai történelem egyik fontos időszakáról. Részletesebben mutatja be a katonák életét és brutális haláluk körülményeit. Alekszandr Kovaljev, az Orosz Tudományos Akadémia régésze és a tanulmány társszerzője így nyilatkozott: „A feldarabolás a kivégzés legszégyenletesebb formája volt. Az ellenségeik alkalmazták ezt, hogy a kivégzett katonák lelkei soha ne születhessenek újjá.”
A tömegsír helyszíne és jellemzői
Kovaljev és kutatótársai több mint két tucat teljes és részleges csontvázat vizsgáltak meg a tömegsírban, amely eredetileg agyagbányaként szolgált, majd rögtönzött tömegsírrá alakították. Összesen 17 koponyát találtak, amelyek mindegyike felnőtt férfiakhoz tartozott, többségükön a feldarabolás nyomai láthatók.
A tömegsír a Kínai Nagy Faltól északra található, és eredetileg egy erődítményhez tartozott, amelyet a hanok építettek i. e. 104-ben a betörő hsziungnuk elleni védekezés céljából.
A kutatók 14 csontváz genetikai vizsgálatával megállapították, hogy a katonák inkább hasonlítottak a mai han és észak-kínai népekre, mint a hsziungnukra vagy más ősi szibériai népekre. A csontok stronciumizotópos vizsgálata is ezt igazolta, megerősítve, hogy ezek a katonák távoli vidékekről érkeztek ide, valószínűleg azért, hogy résztvegyenek egy aktuális csatában.
A Han–Hsziungnu háborúk közel két évszázadon keresztül zajlottak (Kr. e. 133-tól Kr. u. 89-ig). A mongol fennsíkon dúló harcok során a kínai civilizáció és a nomád hsziungnuk csaptak össze. A kínaiak számos erődöt építettek védekezés céljából. Ez az első olyan tanulmány, amely kifejezetten olyan tömegsírban talált han katonák maradványait vizsgálja, akik csatában estek el, és bajtársaik temették el őket.
Temetkezési rituálék és nehézségek
„Fontos, hogy a levágott testrészeket gondosan összegyűjtötték, hogy a katonák jól érezhessék magukat a túlvilágon” – hangsúlyozta Kovaljev. Ugyanakkor egyes katonákat nem sikerült teljes testtel elhelyezni a tömegsírba. Például egy lefejezett férfi fejét sosem találták meg, valószínűleg a hsziungnuk győzelmi trófeaként vitték el.
Michael Rivera, a Hongkongi Egyetem bioarcheológusa – aki nem vett részt ebben a kutatásban – kiemelte, hogy a tanulmány kiválóan ötvözi a történelmi ismereteket a genetikai, régészeti és izotópos vizsgálatokkal.
Kovaljev szerint további kutatásokra van szükség a Bayanbulag-i tömegsír teljesebb megértéséhez, különösen azért, hogy pontosabb képet kaphassunk az akkori átlagemberek temetkezési szokásairól és rítusairól.
A livescience.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
