Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Halálig szülőföldjére vágyott vissza Geronimo, az apacs gyógyító

Halálig szülőföldjére vágyott vissza Geronimo, az apacs gyógyító

2022. március 8. 15:05 Múlt-kor

Az első tragédia

1851 nyarán minden megváltozott Geronimo életében. Bedonkohe csoportjával a Chihuahua északnyugati részén található Janos városa (apacs nevén: Kasz-ki-je) mellett táboroztak le.

Míg a férfiak többsége napközben bement a városba kereskedni, családjaik néhány férfi őrszemmel a táborban maradtak.

Egy este azonban amikor Geronimo és a többi férfi visszatért, a tábort feldúlva találták: az őrszemeket és számos nőt és gyermeket is megöltek, köztük Geronimo édesanyját, feleségét, és három kis gyermeküket.

Mint kiderült, a szomszédos Sonora államból követte őket egy mexikói katonai alakulat egy bizonyos José Maria Carrasco ezredes parancsnoksága alatt, miután a bedonkohék ott portyát hajtottak végre egy mexikói település ellen, és vereséget mértek a helyi milíciára.

Geronimót az eset mélyen megrázta, és egész életében nem engedte el a mexikóiak iránt innentől érzett gyűlöletét.

„Soha többé nem lehetett nyugtom az otthon csendjében” – írta önéletrajzában. „Bosszút esküdtem a mexikói katonák ellen, akik ellenem vétettek, és ahányszor csak megpillantottam bármit, ami a régi boldog napokra emlékeztetett, szívem a Mexikó elleni bosszúért fájt.”

Családja halála és kiolthatatlan bosszúszomja a vég nélküli háború útjára állította Geronimo életét. Elhatározásában állítása szerint megerősítette egy rejtélyes hang, amely az eset után hozzá szólt.

A hang négyszer szólította nevén: „Goyaałé” – a négyes szám az apacsoknál különös jelentőséggel bírt. Az ismeretlen hang megnyugtatta, hogy nem eshet baja a harcban: „Semmilyen lőfegyver nem ölhet meg soha. Kiveszem a golyókat a mexikóiak fegyvereiből, hogy csak a puskapor maradjon. És vezetni fogom nyilaidat.”

Az apacs harcos innentől kezdve számtalan összecsapásban vett részt, és valóban úgy tűnt, nem fognak rajta az ellenség fegyverei.

A Geronimóról szóló minden beszámoló dicsérte bátorságát és vakmerő harcmodorát. Mivel nem értett a lőfegyverek kezeléséhez, rendszerint cikkcakkban futva megközelítette az ellenséget, és közelről, késsel támadt rájuk.

Ekkoriban kezdték el a világszerte ismert „Geronimo” névvel illetni. A történészek körében továbbra is vita tárgya, hogy a név pontosan hogyan is keletkezett – egyesek szerint a rémült mexikói katonák Szent Jeromoshoz (spanyolul Jerónimo) fohászkodtak, amikor szembekerültek vele, mások szerint azonban egyszerűen a Goyaałé nevet feleltették meg ugyanezen keresztnévvel (spanyolul ebben az esetben mind J-vel, mind G-vel írva azonos a név kiejtése – „Heronimó”).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Halálig szülőföldjére vágyott vissza Geronimo, az apacs gyógyító

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra