Közlekedés földön, föld alatt és föld felett a Ligetben
2022. augusztus 22. 08:50 Múlt-kor
Hív a magasság
Kalandvágyó elődeink az 1800-as évek kezdetétől a Liget fái felett röpködtek, léggömbjeikről ejtőernyős ugrásokat hajtottak végre. A repülő szerkezeteket egy évszázaddal később is a tudomány és a technikai fejlődés szenzációs, új eszközeiként csodálták az emberek, a bátor légi akrobatákat pedig romantikus hősökként ünnepelték. Az 1896-os ezredéves kiállítás egyik leglátványosabb attrakciója is a repülés volt. Előfordult, hogy egyszerre több, utasokkal teli repülő szerkezet is lebegett a kiállítási terület felett. Godard kapitány ballonja mellett egy hatalmas katonai léggömb is lehetőséget nyújtott arra, hogy a páratlan panorámát madártávlatból megtekintsék a bátor látogatók.
Utasok Godard ballonjának kosarában (a Vasárnapi Újság korabeli számából)
A rutinszerű, kötéllel szabályozott napi felszállások mellett Godard kapitány több szabad repülést is végrehajtott légballonjával. Az egyik ilyen kalandosnak ígérkező légi utazásra Hegyi Aranka színésznő, Konkoly-Thege Miklós csillagász és egy újságíró is a francia léghajóssal tartott 1896. június 26-án. A Pesti Hírlap tudósítója a repülés legapróbb részleteire is kitért beszámolójában:
„Érdekes, hogy Godard mily egyszerű módon állapítja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz használata nélkül nem tesz egyebet, mint széttépett papírdarabokat dob ki a kosárból, s ha a papírdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papírdarabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papírszeletkék libegni látszanak, a ballon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik. Ez a legegyszerűbb mód és a legpraktikusabb eszköz a niveau-különbözet meghatározására.”
A millenniumi kiállítás miatt kissé háttérbe szoruló Állatkert sem akart kimaradni a látványos légi bemutatók sorából, ezért helyet adott egy magyar gyártású kísérleti léggömbnek. Az első híradás Stefán Kálmán csáktornyai mérnök melegített levegővel működő találmányáról már a kiállítás kezdete előtt, 1896 januárjában megjelent a Pesti Naplóban: „Stefán ballonjának szerkezete az eddig épített léggömbökétől teljesen elüt. Hogy csak egyet említsünk, a ballon alsó része a legnagyobb kényelemmel tizennyolc személy számára lesz berendezve.” A hír igencsak felkelthette az érdeklődést, hiszen az akkori légballonok kosarában legfeljebb néhány ember fért el, azok is csak állva. Nem lehet pontosan tudni, mi valósult meg a nagyszabású tervekből. Sajtótudósítást, korabeli fotót a Stefán-léggömb beharangozott felszállásairól nem sikerült felkutatni.
A Graf Zeppelin léghajó a Vajdahunyad vára felett, 1931 (Fortepan / Hanser Mária)
Minden idők egyik legnagyobb légi járműve, a legendás Graf Zeppelin léghajó 1931 márciusában tett nem túl szerencsés magyarországi utat. Ugyanis repülésre kedvezőtlen, kora tavaszi, borongós, szeles időjárás fogadta. A 206 méter hosszú szerkezet rövid időre leszállt a Csepel-szigeten, ahol felvett a fedélzetére néhány ismert személyiséget, köztük Karinthy Frigyest. Utasaival Lehmann kapitány több magyar várost érintő körutat tett. Viharos széllel kísért sétaútja során a Zeppelin Budapest felett haladva a Városliget felett is elrepült, amint erről több korabeli fotó is tanúskodik. Mire a léghajó – néhány órás útja után – visszaért Csepelre, a szél már olyan erős volt, hogy a kapitány csak komoly rábeszélésre kockáztatta meg a leszállást, hogy lehetővé tegye a magyar utasok távozását.(x)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
