Múlt-kor.hu

Georges de La Tour Magdolnái

Georges de La Tour Magdolnái

Megtért kurtizán? Jézus legfőbb követője? Egy szent remete? A Bibliában tizenkétszer említik név szerint, többször, mint az apostolok többségét. Neki jelent meg először a feltámadott Krisztus, mégis keveset tudunk róla. Ő volt Mária Magdolna, akinek alakja Georges de La Tour francia barokk festőt többször is megihlette.

Mária Magdolnának a Magdolna nem a keresztneve, hanem szülővárosára, a Genezáret-tó partján lévő településre, Magdalára utal. Szabatosan tehát úgy hangozna, hogy magdalai Mária, vagy Mária Magdalából (a Bibliában is így szerepel). Ennek ellenére mi továbbra is Magdolnaként hivatkozunk rá, mert egy erős hagyományt, úgy érezzük, nem érdemes megbolygatni. A festészetben egyik legfontosabb ismertetőjegye a tégely, a hosszú haj és a díszes ruha. A tégelyben lévő olajjal megmosta Jézus lábát, a hosszú hajával megtörölte, a díszes ruha pedig arra utal, hogy kurtizán volt. Van viszont ezzel az ábrázolással egy kis bökkenő. A Szentírás ugyanis nem említi, hogy ő megmosta volna Jézus lábát, ezt a cselekedetet egy bűnös nőnek, illetve a feltámasztott Lázár testvérének, a betániai Máriának tulajdonítja, ám egyikről sem állítja, hogy Magdolna lenne.

A Biblia szerint Magdolna egy olyan asszony volt, akiből Jézus hét ördögöt űzött ki, majd ezután a követője lett. Ezenkívül megtudjuk azt is, hogy más asszonyok társaságában jelen volt a keresztre feszítésnél, a sírba tételnél, vasárnap reggel ő ment ki először a sírhoz, ő beszélt az angyalokkal, és a feltámadás után is neki jelent meg először Jézus.

Hárman egy alakban

Annak ellenére tehát, hogy az evangéliumokban nem olvasható, Mária Magdolnát mégis bűnös asszonyként, megtért kurtizánként ismerjük, aki Jézus tanításának hatására bánta meg bűneit, és szakított addigi életével. Állítólag I. Gergely pápa volt az, aki először összemosta a bibliai bűnös asszony, a betániai Mária és a magdalai Mária alakját 591-ben egy homília alkalmával. Ez az értelmezés később széles körben elterjedt, és Mária Magdolnát évszázadokra összekapcsolta a bűnnel és a bűnbánattal. A középkori gondolkodók a bűnét egyértelműen a szexualitáshoz kötötték. Valószínű, hogy alakja ezért is lett olyannyira közkedvelt a festők körében is.

A Mária Magdolna-ábrázolások egyik nagy csoportjába azok a festmények tartoznak, ahol őt a keresztre feszítéskor, a siratáskor, illetve közvetlenül a feltámadás után látjuk, amikor Jézussal találkozik. A másik gyakori megjelentési forma: a sokszor félmeztelen, vagy csak a hajával betakart Magdolna érzéki témája, amely a késő reneszánsz művészetben vált népszerűvé, de amit később a barokk aknázott ki igazán. Magdolna könnyes szemmel tekint fölfelé az égre, ahonnan a bűnbocsánatot várja. Ajkai szétnyílnak, kibontott haja függönyként omlik fedetlen vállára, mellére, miközben kezét imára kulcsolja. Állandó ismertetőjegyei közül sokszor találkozhatunk a tégellyel, a feszülettel és a koponyával.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. nyár: Végzetes asszonyok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra