"Francia vértől bűzlött" az angol kard Waterloonál
2015. március 26. 19:43
Csak most, 200 évvel a megírása után került elő az a levél, amelyet egy, a waterlooi csatában részt vett angol tizedes írt, s amelyben érzékletes leírás olvasható a Napóleon francia császár sorsát végleg megpecsételő ütközetről.
Idén nyáron lesz 200 esztendeje, hogy a Brüsszeltől délre fekvő Waterloonál megütköztek Bonaparte Napóleon francia császár hadai a Wellington brit herceg vezette - főként britekből, poroszokból és hollandokból álló - szövetséges haderővel. 1815. június 18-án a kilenc órán át tartó, többek között Victor Hugo és Walter Scott által is halhatatlanná tett ütközetben majdnem 200 ezer katona küzdött egymással. A végeredmény: több mintegy 30 ezer halott, több tízezer sebesült és hadifogoly, a francia haderő visszavonulásra, Napóleon pedig lemondásra kényszerült.
Richard Coulter angol tizedes részt vett abban a döntő rohamban, amelyet az első brit lovas dandár (ismertebb nevén: Household Brigade) indított, s amely végleg eldöntötte a waterlooi csata kimenetelét. Néhány nappal az ütközet után Coulter levelet írt unokatestvérének, s abban érzékletes képet festett a Napóleon bukását eredményező csatáról.
A foglalkozását tekintve bútorasztalos, a hadsereghez 1809-ben csatlakozó northumberlandi férfi a következőket írja: "Nagyon nehéz harcok folytak, termetre vagy megjelenésre egyáltalán nem megvetendő katonák ellen. Kaptam egy vágást a bal kezemre, egy kardcsapás pedig a vállamnál keresztülhatolt a kabátomon. Ekkor a saját vonalukig, az ágyúkig kergettük őket (...) a roham során a lovam lövést kapott, majd egy másik hátason átesett... mintegy 30 méterre az arcvonaltól, ahol 1500- 2000 ember állt.
Küzdöttem, hogy mentsem az irhám, de megláttak és tüzeltek, ám a lovakat találták el. Szegény lovam nagyon sok golyót kapott. A lábamat sikerült kiszabadítanom, majd láttam a közeledő szuronyokat. Erőt vettem magamon és futni kezdtem, úgy, mint ahogy még gyerekként se az iskolába menet, miközben az oldalvéd tüzelt." Coulter a csata végén arról ír, hogy az "utat halott emberek és lovak teteme borítja", majd a levél így folytatódik: "ez volt a Dicsőséges Roham (...), kardunk pedig francia vértől bűzlött.
A levél április 1-jén kerül kalapács alá a Bonhams aukciós háznál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
