Kedves Olvasó,

a Trianont megelőző év, 1919 a magyar történelem talán leghosszabb és legrosszabb esztendeje volt. Majd 20 hónapig tartott: kezdődött az 1918-as őszirózsás forradalommal, és csak 1920 márciusában ért véget, amikor Horthy Miklós hozzálátott a róla elnevezett rendszer kiépítéséhez.

A folyamat, amely elvezetett a trianoni békediktátumhoz, természetesen nem ebben a terminusban kezdődött, de jelentős szerepe volt abban, hogy minden úgy történjen, ahogy.

Az erőskezű vezető nélküli, magára maradt, politikai kóborlovagok kénye-kedve szerint kihasznált, határjait vesztett nemzet még a tatár és törökdúlás idején sem került ekkora veszélybe, mint 1919-ben. Vesztes háborúból érkezve, olyan nemzetközi tárgyalóasztalhoz hívtak, ahol nekünk már nem jutott szék. Pedig ráfért volna a pihenés erre az elgyötört, megfáradt nemzetre. A megnyugvás helyett azonban az ország szisztematikus módszerek szerinti szétdarabolása folyt, ami egészen komolyan veszélyeztette a szentistváni magyar állam további fennmaradását.

Amint arra Dosszié rovatunk cikkei pontosan rámutatnak: a tragédia nem 1920. június 5-én kezdődött Kassán, Pozsonyban, Kolozsvárott és még számos, többségében magyarok lakta városban, településen, hanem bő egy évvel korábban. A történettudomány fókuszában eddig többnyire azok voltak, akik - nem akarván idegen uralom alatt élni - az óhazába való “bevándorlás” mellett döntöttek. A vagonlakásokban, rendezőpályaudvarokon, itteni rokonoknál átmenetileg hónapokig élőkről sokkal többet tudunk, mint azokról a honfitársainkról, akik vállalták az előreláthatatlan megpróbáltatásokat, veszélyeket, és nem mozdultak szülőföldjükről. Akik csupán annyit kértek a rájuk törőktől, hogy hagyják őket továbbra is dolgozni, békében élni-halni, szeretni, és hogy ne üldözzék őket csak azért, mert magyarok.

Kevés kivételtől eltekintve nem volt foganatja a kérésnek. A megszállás első hónapjainak atrocitásai sokkhatásként érték a magyarokat. Potens központi  vezetés híján a válaszlépés reménytelennek tűnt, pedig a balassagyarmati ellenállás megmutatta, apró, de nagyon határozott lépésekkel el lehet érni kisebb korrekciókat. De végül nem így történt.

Magyarok milliói lettek magukra hagyva. Trianon előtt. Határon túl.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. tavasz számában olvasható.