Folytatódnak a Szulejmán türbéje utáni kutatások Szigetváron
2014. október 27. 17:27
Az I. Szulejmán szigetvári türbéje utáni kutatás vezetője szerint minden remény megvan arra, hogy 2016 őszén, a várostrom 450. évfordulóján eredményesen zárulnak a síremlék megtalálására irányuló munkák. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója abból az alkalomból beszélt erről az MTI-nek, hogy szerdán török tematikus napot tart a közmédia.
Elmondta: a héten végzik el azon geofizikai vizsgálatokat, amelyek segítenek a tavaly megtalált, az írásos emlékekben Turbéknak nevezett középkori település lehetséges épületeinek, védelmi árkainak azonosításában, pontos helyük meghatározásában. Hozzátette, hogy az adatokat kiértékelik, a legújabb eredményekről decemberre jelentést készítenek, az ásatások megkezdését 2015-re tervezik.
Kolovics János, Szigetvár korábbi polgármestere tavaly szeptemberben nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Pap Norbert vezette, történészekből, geográfusokból, művészettörténészekből és régészekből álló kutatócsoport egy eddig ismeretlen oszmán kori település maradványaira bukkant Szigetvár közelében a szultáni türbe utáni kereséskor. Emlékeztetett arra, hogy a Szigetvárnál elhunyt szultán síremlékének megtalálására irányuló kutatások támogatásáról és a helyi török kori műemlékek felújításáról 2012 őszén állapodott meg a város a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökséggel. Törökország a türbe keresését 50 ezer euróval (mintegy 15 millió forinttal), a török ház helyreállítását 70 ezer euróval, a Szulejmán szultán dzsámi rekonstrukcióját pedig 2 millió euróval segíti.
A városvezető beszámolt arról, hogy a csoport az új módszerekkel folytatott kutatás keretében fellelt írásos emlékek, geofizikai mérések, első fokon elvégzett régészeti munkák által mutatott összkép alapján a türbéhez kapcsolódó komplett várost, Turbékot találta meg. Pap Norbert akkor azt mondta: Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalálásának köszönhetően közelebb kerültek hozzá. A türbe helyének pontos meghatározásához pedig további vizsgálatokra van szükség.
Hangsúlyozta, hogy az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost ez idáig senki sem talált a hódoltság kori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. Ha feltárjuk, még ennél is többet fogunk tudni - mutatott rá.
Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek. A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült. Az így létrejövő Turbék települést balkáni török kerámiát használó népesség lakta, a kutatók elszórtan luxuscikkekre utaló nyomokat és ezüst éremleletet is találtak.
Pap Norbert hétfőn az MTI-nek azt mondta, hogy a vizsgálatok megkezdése előtt a türbét illetően 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez mára kettőre, decemberre várhatóan egyre szűkül. Az igazgató nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy meglelik-e a síremléket. Azt mondta, csakis tények, a kutatás tudományos eredményeinek ismeretében nyilatkozik. Örömének adott hangot ugyanakkor, hogy a munkálatok 2016 őszéig élvezik Törökország támogatását, de felelős magyar vezetők is jelezték már szándékukat a szükséges források előteremtéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
