Fogadjunk, hogy ön se tudja, mi az a Ventotene-i kiáltvány!

2025. március 21. 13:03 Múlt-kor

Alighanem sokan elbuknának azon a történelem vizsgán, ahol a Ventotene-i kiáltvány lenne a tétel, pedig jelentősége meghatározó. Ráadásul megszületése sem mindennapi. A olaszországi Ventotene szigetével szemben fekvő Santo Stefano börtönben írta néhány száműzetésben élő antifasiszta. Valójában több változat is készült belőle 1941 és 1944 között. Eredeti címe: Per un'Europa libera e unita, Progetto d'un manifesto - A szabad és egységes Európáért, Kiáltványtervezet. Szerzői: Altiero Spinelli, Ernesto Rossi és Eugenio Colorni voltak, a német Ursula Hirschmann támogatásával.

Alapító atyák

A kiáltvány olyan rendszer létrehozását javasolta, amely az államok egymásra utaltságán alapul. Megalkotói olyan „otthont" képzeltek el, amelyben a súrlódások minden régi oka eltűnik. Konkrétabban pedig, egy föderációt irányoztak elő, általános választójog alapján létrehozott parlamenttel.

Ezt az ideát a kor számos politikusa osztotta. Közülük néhányat – például Jean Monnet-t, Robert Schumant, Konrad Adenauert, Alcide De Gasperinit és természetesen magát Spinellit – ma az Európai Unió alapító atyáiként ünnepeljük.

A Ventotene-i kiáltvány - Spinelli jegyzeteivel

Ellenséges blokkok

A Ventotene-i kiáltványban megjelölt teóriák elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy az európai államoknak az olyan szuperhatalmak vonatkozásában, mint az USA és a Szovjetunió, túlerővel kellett szembenézniük. Nem meglepő hát az a felismerés, hogy csak akkor nyerhetik vissza pozícióikat a nemzetközi színtéren, ha egységesen lépnek fel a világ többi része előtt. Ebben az összefüggésben Nyugat-Európa a hidegháborúban megerősítette Amerika-barát álláspontját a szovjet blokkal szemben.

Pacifisták a 18. században

Az európai országok sorsát egyesítő, a konfliktusok minden okát kiküszöbölő szervezet gondolata azonban már a 20. század előtt is megfogalmazódott. Elsősorban a 18. századi Franciaországban jelentek meg az „örök béke" témájának szentelt víziók és utópisztikus értekezések.

Meghatározó esszé volt Charles-Irénée Castel de SaintPierre filozófus (és nem mellesleg a pacifizmus előfutára), a Projet pour rendre la paix perpétuelle en Europe - Projekt az örök békéért Európában (1713) című tanulmánya. Írásában egy nemzetek feletti intézmény létrehozását képzelte el, amelyet a különböző európai államok képviselői vezetnének, és amely készen állna a gazdasági, politikai és katonai viták rendezésére. Úgy gondolta, a csatlakozó országok átadnák szuverenitásuk egy részét, hogy alávessék magukat a közös törvényeknek, cserébe viszont garanciát kaptak volna a békére. De egyéb előnyöket is felvetett, például a kereskedelem működésének könnyítését, a katonai kiadások csökkentését.

Világbéke!

Ezeket az eszméket a felvilágosodás nagy formátumú személyiségei, Jean-Jacques Rousseau, Voltaire, valamint Immanuel Kant is átvették. Utóbbi 1795-ben adta ki az Örök békéről szóló értekezését, amelyben a nemzeti hadseregek eltűnését, a szuverenitás fogalmának meghaladását vizionálta, és ennek mentén az egész világon konfliktusmentességet remélt.

Forrás: Facebook / Historical Archives of the European Union