First Ladyk politikai szerepben
2024. november 12. 18:05 Magyarics Tamás
A XX. században többször előfordult, hogy az éppen regnáló amerikai elnök felesége nem pusztán házastársként, hanem az ország kormányzásának alakítójaként is viselkedett. Ezt a magatartás az Egyesült Államok közvéleménye sokszor vegyes érzésekkel fogadta. Az alapító atyák szándékai és az Alkotmány szerint ugyanis a politikai rendszer és a szabadság védelme megkívánja, hogy senki se működhessen hivatalos minőségben ellenőrzés nélkül.
A „fékek és ellensúlyok” rendszerében a First Ladyk nem szerepelnek, mint ahogyan az elnök vagy más választott tisztségviselők legközelebbi rokonai sem.
Az íratlan szabályt, hogy az elnök házastársa kizárólag az országot vezető tisztviselő magánéletében kapjon teret, vagy legfeljebb politikától mentes közéleti szerepet vállaljon, mint például a jótékonykodás, s csupán a Fehér Ház társadalmi életében vegyen részt, nagyjából másfél évszázadig szigorúan betartották az USA-ban.
Illetve ez – azon kevés esetben, amikor az elnök nem volt nős – az államfő mellett háziasszonyi szerepet vállaló nőkre is vonatkozott, például a lánygyermekekre.
Női „forradalmárok”
Ez a hagyomány az idők folyamán változni kezdett. A női egyenjogúsági mozgalom nyilvánvalóan döntő szerepet játszott a folyamatban: az Egyesült Államokban – szövetségi szinten – 1920-ban életbe lépő 19. alkotmánykiegészítés tiltotta a nemi alapon való különbségtételt a politikai jogok gyakorlásában.
Az 1920-as években egyfajta forradalom zajlott le a hagyományos nemi szerepek felfogásában, és a nők a politikai jogok mellett igényt tartottak (többek között) társadalmi és kulturális egyenjogúságra is.
A gazdasági életben a tradicionális, úgynevezett „rózsaszín galléros” foglalkozások (például ápolónő, tanítónő) mellett megjelentek a „fehér galléros” nők (titkárnők, hivatali alkalmazottak), sőt a világháborús szükséghelyzetből adódóan a „kék gallérosok” (gyári munkások) is. Igaz, az áttörés ez utóbbi téren inkább csak a második világégés alatt történt meg.
Egyik-másik elnökfeleség szerepének növekedése a XX. század első felében az általános politikai, gazdasági, társadalmi és szemléletbeli változásokon túlmenően férjük fizikai állapotából is adódott.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. őszi különszámában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
