Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Fiatalon korának igazi botrányköve volt a később boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő

2020. december 13. 08:21 Kanyó Ferenc

<

„Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad”

Záviš von Falkenstein 1288-ban érkezett a magyar királyi udvarba. A korabeli források alapján a cseh nagyúr megfelelt a középkori férfiideálnak, nemcsak vagyonos embernek mondhatta magát, de híres volt testi erejéről és a költészetben való jártasságáról is. A cseh politikából alaposan kivette a részét, azok közé tartozott, akik II. Ottokár cseh király (1253–1278) ellenében Habsburg Rudolfot támogatták.

Miután az 1278-as morvamezei csatában Ottokár elesett, Záviš komoly befolyásra tett szert. Ezt annak is köszönhette, hogy viszonyt kezdett Kunigundával, II. Ottokár feleségével és IV. Béla unokájával, majd elvette feleségül. Kunigunda nem sokáig élvezhette a házaséletet, mert elhunyt, Záviš növekvő befolyását viszont a csehek nagy része, II. Vencel cseh király (1278–1305), valamint a felesége, Habsburg Judit (Rudolf lánya) is szívesen visszaszorította volna.

Záviš vélhetően azért is érkezett a magyar királyi udvarba, hogy szövetségeseket találjon, ennek megpecsételésére pedig kiválóan alkalmas lett volna egy házasság. Kun Lászlónak tetszett az ötlet, ezért 1288 tavaszán, egy éjjel csapatot vezetett a margitszigeti kolostor ellen, feltörték az épület ajtóit, és Erzsébetet elragadták a kolostorból.

Hogy mindez nem lehetett Erzsébet szándékaival ellentétes, arról Lodomér esztergomi érseknek egy 1288. május 8-ról keltezett levele árulkodik, amelyben felháborodott hangon ecseteli azt, hogy az ötlet nem a király fejéből, hanem a nővéréből pattant ki, aki kéjvágytól vezetve vette rá az öccsét, hogy szöktesse meg őt a kolostorból. Ráadásul az esküvőt a szöktetés után néhány nappal, május 4-én ülték meg. Egyházjogi szempontból Závišnak és Erzsébetnek nem lehetett volna összeházasodnia, mivel a cseh nagyúr Erzsébet egyik rokonával korábban már házasságban élt, a felmentést azonban ilyen előzmények után aligha kapták volna meg.

Erzsébet befolyása nemcsak ebben az ügyben terjedt ki a királyra. Kun Lászlónak és feleségének, Anjou Izabellának (aki Magyarországon felvette az Erzsébet nevet) a viszonya ugyanis végletesen megromlott, és csak az egyház ismételt közbenjárásaira volt hajlandó a király a szeretőit az udvarból száműzni, a királynét pedig rangjához méltó módon maga mellé venni. Erzsébet azonban támogatta az öccse lépéseit a királynéval szemben, hiszen amikor László a margitszigeti kolostorba száműzte a feleségét, a nővére őrizte őt a király nevében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Fiatalon korának igazi botrányköve volt a később boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra