Férfiruhában a harctéren, nevelőként a hátországban – így küzdöttek 1848-49 hősnői
2018. április 27. 12:58 Horváth Dóra
Kossuth Zsuzsanna, az első tábori ápolónő
Kossuth Lajos méltatlanul elfeledett, legfiatalabb húga az 1848-49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője és a sebesült honvédek legfőbb támasza volt – munkájának köszönhetően 1849-ben 72 tábori kórház kezdte meg működését. Kossuth Zsuzsanna pedig nemcsak szervezte az ellátást, de maga is ápolta a sérülteket, és még arra is odafigyelt, hogy az egy falubeliek egy szobába kerülhessenek.
Kossuth Zsuzsanna volt az első asszony, aki katonai kórházakat létesített és sebesülteket gondozott – a fáradhatatlan főápolónő emléke azoban méltatlanul feledésbe merült, és a közvélemény az 1854-es krími háborúban tevékenykedő Florence Nightingale-ben tiszteli az első női ápolót. Kossuth Zsuzsanna a végsőkig kitartott önként vállalt hivatása mellett, humanizmusát pedig mutatja, hogy nemcsak a magyar, de az osztrák sebesülteket is ellátja.
A világosi fegyverletétel után orosz, majd osztrák fogságba kerül, és Haynau a budai várbörtönbe vitette. A bírósági tárgyaláson végül Kossuth Zsuzsannát felmentették – életét azok a császári tisztek mentették meg, akik bizonyították, hogy a magyarokhoz hasonló gondos ellátásban részesültek Kossuth tábori kórházaiban.
1851-ben kapcsolatba került a Makk József és Jubai Károly által vezetett ellenállási mozgalommal, így bár életét megkímélték, emigrációba kényszerült, és soha többé nem térhetett vissza Magyarországra. Kossuth Zsuzsanna 1853-ban az USA-ba költözött, ahol csipkeverésből szeretett volna megélni, ám egészségi állapota folyamatosan romlott, és 1854-ben, harminchét éves korában meghalt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
