Feltérképezik az 1572 óta elveszett Vilcabamba városát

2025. március 4. 16:25 Múlt-kor

A "Blanco y Negro" című folyóirat kilencoldalas, nagyméretű fotókkal illusztrált riportot közölt 1965. február 27-én. A cikk főcíme olyasmi volt, amit Hiram Bingham fél évszázaddal korábban szeretett volna megírni: "Hamarosan felfedezik az Inka Birodalom utolsó fővárosát". Bingham 1911-ben a 16. század első felében alapított, majd közel négy évszázadra a dzsungelbe veszett Vilcabamba la Grande fellegvárát kereste, de a Machu Picchu romjait találta meg. Bár a felfedezése így is világraszóló volt, hosszú ideig nem volt hajlandó szembenézni azzal, hogy nem az utolsó fővárost fedezte fel a dzsungelben.

A titokzatos város eredete

A város történetének dokumentálásához egészen 1537 nyaráig kell visszanyúlnunk. Atahualpa császárt legyőzték és Cajamarcában elfogták, később Francisco Pizarro kivégeztette. Ez az esemény az egyik legnagyobb vereség volt, melyet az Inka Birodalom elszenvedett a spanyol hódítókkal szemben, mégis, a birodalom egy ideig még tovább élt. Atahualpa halála után - ahogy a "Blanco y Negro" írja - Pizarro II. Mancót nevezte ki az inkák élére. Manco azonban később fellázadt a spanyolok ellen, és megpróbálta visszafoglalni Cuzcót.

A magazin ezt követően leírja a város létrejöttét, amelyet azóta is expedíciók és régészek próbálnak megtalálni. A cikk szerint: "Atahualpa veresége után, Manco sok ezer hívével együtt visszavonult az Urubamba folyó királyi völgyébe, azzal a céllal, hogy újabb királyságot alapítson a Vilcabamba hegység természetes védelme alatt. Manco és követői minden kincsüket magukkal vitték, és erődítményükből éveken át zaklatták a spanyolokat. Az inkák portyázásai folytatódtak, annak ellenére, hogy a spanyolok mindent megtettek új fővárosuk felfedezésére és elpusztítására."

Az elveszett város

1539-ben Manco távoli és szinte megközelíthetetlen helyen alapította meg ezt az új hatalmi központot. Ez a település Vilcabamba néven vált ismertté, ahol az inkák évtizedeken át ellenálltak a spanyol hódítóknak, gerillaharcot folytatva ellenük. A város mélyen a dzsungel rejtekében, a magas hegyek között húzódott meg, míg végül 1572-ben Hurtado de Arbieto tábornok elfoglalta. Az utolsó inka uralkodót, Tupac Amarut Cuzcóba vitték és kivégezték.

Az utolsó fejezet

Ez volt az Inka Birodalom létének utolsó fejezete. Néhány évvel később a dzsungel átvette az uralmat az elhagyott főváros romjai felett, ami több mint 3000 méteres magasságban a feledés homályába merült. "Viszonylag friss kérdés: hol van Vilcabamba?" - dobta fel a témát ironikusan a folyóirat 1965-ben. Ha az inkák közel ötven évig szervezetten léteztek és harcoltak, akkor fővárosuk jelentős méretű lehetett, talán akkora, mint Cuzco. A 20. század elején felfedezők kezdték átkutatni a Vilcabamba vidékét, remélve, hogy megtalálják ezt az elveszett inka várost, amelybe évszázadok óta nem lépett ember.

A megszállottság több híres felfedezőt is magával ragadott, és az elmúlt két évszázad egyik legnagyobb régészeti kalandját eredményezte. Hiram Bingham 1911-ben fedezte fel Machu Picchut, miközben Vilcabamba után kutatott. Kutatása során, a dzsungelben szétszórt romokra bukkant, amelyeket a helyiek "Espiritu Pampa" néven ismertek. A helyszín egyáltalán nem felelt meg a spanyol krónikák leírásának, mégis Bingham úgy vélte, hogy Machu Picchu az elveszett inka főváros. Ezt az álláspontot haláláig, 1956-ig védte.

További kutatások és viták

Bingham figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, melyek Espiritu Pampát egyértelműen megkülönböztették Vilcabamba városától. Egy évvel később, 1957-ben Eugene Savoy nevű amerikai kalandor Peruba utazott, hogy felfedezze az Andok rejtélyeit. Expedíciója során eljutott Espiritu Pampába, ahol három hétig kutatta a romokat. Elmélete szerint az andoki civilizációk eredete a dzsungelben keresendő, és a romok valóban, Bingham álláspontját alátámasztva Vilcabamba la Grande maradványai. Ezt a feltételezést az ott talált csempék támasztották volna alá, melyeket a spanyol krónikák szerint az inkák átvettek a hódítóktól.

Eközben más régészek és expedíciók is keresték az elveszett fővárost. Luis Ángel Aragón 1943-ban, Santander Caselli pedig 1965-ben vezetett feltárásokat a térségben. A galíciai újságíró, Santiago Valle több expedíciót is szervezett a térségbe, és arra a következtetésre jutott, hogy a mitikus "Hatun Vilcabamba" nem Espiritu Pampa, hanem valamely másik helyszínen található. A Spanyol Földrajzi Társaság által támogatott expedíciók végül megállapították, hogy Espiritu Pampa fekvése nem felel meg a 16. századi leírásoknak.

A rejtély megoldása?

Savoy legnagyobb hibája az volt, hogy összekeverte a Pampaconas folyót, amely döntő szerepet játszott a spanyolok Vilcabamba elleni támadásában.

A legmegdöbbentőbb, hogy  Vilcabamba pontos helyét már 1908-ban térkép is jelölte, amelyet a Perui Földrajzi Intézet adott ki, és amely a Spanyol Nemzeti Könyvtárban végig megtalálható volt.

2022 júliusában Santiago Valle bejelentette, hogy új expedíció, a "Hatun Vilcabamba-Tovar 2022", a legmodernebb LiDAR technológiát alkalmazva térképezi fel a rejtett romokat. "25 évnyi kutatás után feltárjuk a dzsungelben rejtőző, több mint négyszáz éve elhagyott építményeket, és ezzel megoldjuk az évszázados rejtélyt" – jelentette ki.

A rejtély azonban még mindig nem oldódott meg teljesen. Az inkák valódi utolsó fővárosát sűrű növényzet borítja a nehezen megközelíthető, lakatlan területen. Az új technológiai módszerek segítségével azonban úgy tűnik, a történelem egyik legnagyobb felfedezése küszöbön áll.

Az abc.es cikke alapján.