Felmentették Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól
2015. március 6. 16:39 MTI
Az ítélet
Hóman Bálint perújítását már többször kezdeményezték a hozzátartozók. Jelen ügyben korábban perbeszédében az ügyész és a védő egyaránt felmentést indítványozott, az elsőfokú felmentő rendelkezést pedig pénteken tudomásul vették, így az nyomban jogerőre emelkedhetett.
A bíró az ítélet szóbeli indoklásában - a bíróság által felkért Ujváry Gábornak, a Veritas Történetkutató Intézet történészének szakvéleményére támaszkodva - kifejtette: Bárdossy László kormányának, amelyben 1941 nyarán Hóman Bálint is miniszter volt, határozott szándéka volt, hogy megőrizze az ország függetlenségét, és semmi olyat ne tegyen, ami ezt veszélyeztetheti. Annak pedig semmi nyoma, hogy Hóman Bálint bármikor eltért volna a kormány álláspontjától.
A német politikai vezetés egyébként sem szorgalmazta Magyarország belépését a Szovjetunió elleni háborúba, mert nem kívánt ezért ellenszolgáltatást nyújtani, és a magyar politikai vezetés sem ajánlkozott a Szovjetunió elleni hadba lépésre, a legfontosabb célja ugyanis éppen az volt, hogy az ország a hitleri német birodalommal szövetségben is nem hadviselő félként őrizze semlegességét és őrizze hadseregét egy román-magyar vagy szlovák-magyar háború esetére. Ugyanakkor a német katonai vezetés jelezte, hogy minden felajánlást szívesen fogad a Szovjetunió elleni háborúban, a magyar katonai vezetés pedig ezt kifejezetten szorgalmazta.
Az indoklás hosszan szólt arról, hogy nincs hiteles jegyzőkönyve az 1941. június 23-ai kormányülésnek, amelyen a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról döntöttek, továbbá a június 26-ai kormányülésnek, ahol az aznapi - feltehetően eltévedt szovjet gépek által elkövetett - kassai bombázás után megállapították a Szovjetunióval való hadiállapot beálltát.
Az indoklás szerint a június 26-ai kassai bombázást akkor nem provokált szovjet támadásként értékelték, Horthy Miklós kormányzó helyzetértékelése után Bárdossy Lászlót kész tények elé állították, a kormány egyet tehetett, tudomásul vette a kormányzó döntését. A felmentő ítélet egyik alapvető oka, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, és Hóman Bálint esetében nem állapítható meg, hogy szándékosan a háborúba lépést akarta.
Az indoklás kitért arra is, hogy a háború után a Bárdossy-perben, amelyben halálra ítélték, majd 1946 januárjában kivégezték a volt miniszterelnököt, egyértelműen az előző rendszert akarták elítélni, mégsem foglalkoztak Horthy Miklós felelősségével, mert akkoriban népszerű volt a tömegek körében és Sztálin sem kívánta megbüntetését. A perben egyébként Bárdossy László magára vállalta a felelősséget a hadba lépésért.
A bíró szerint egyébként a diplomáciai kapcsolatoknak a Szovjetunióval való megszakítása után már csak idő kérdése volt, hogy mikor lép be Magyarország a háborúba. Hóman Bálint a belpolitikában nem tartotta követendőnek a német nemzetiszocialista berendezkedést, de úgy vélte, a nagyobb rossz, a német megszállás elkerülése érdekében szükség lehet kisebb engedményekre a hitleri birodalom irányában - mondta a bíró, aki többször kiemelte, hogy az ország külpolitikai mozgástere nagyon csekély volt. A törvényszék bírája leszögezte, hogy a történészek vitájában nem foglalt állást, csupán azt mondta ki a perújítási eljárásban, hogy Hóman Bálint a terhére rótt háborús bűntettet nem követte el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
