Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Fantomapa virtuóz kezekkel: Liszt Ferenc, a zene forradalmára

Fantomapa virtuóz kezekkel: Liszt Ferenc, a zene forradalmára

2021. október 22. 18:41 Múlt-kor

Boldogtalan magánélet

A disszonáns Liszt-képet magánéleti csalódásai és tragédiái is befolyásolhatták. Sohasem nősült meg, de szerelmi életéről számtalan anekdota látott napvilágot. A pletykák jelentős része azonban alaptalan, az utókor csak a levelezései alapján ítélte több baráti kapcsolatát is „románcnak”. A cáfolatok ellenére sokak szerint nem csak megismételhetetlen hangzásait, hanem törvénytelen gyermekeit is hátrahagyta Európa nagyvárosaiban.

Elmélyült érzelmi kapcsolatot ápolt Agnes Street-Klindworth „kémnővel” és egy lengyel grófnővel, Carolyne von Sayn-Wittgensteinnel is, ám a három, általa is elismert – esetükben Liszt apasági nyilatkozatot tett – gyermekének édesanyja Marie d’Agoult, francia arisztokrata származású írónő volt. Élettársi kapcsolatuknak többek között a társadalmi rangjukból fakadó különbség vetett véget, és mivel a gyermekek édesanyjának neve – apjukkal ellentétben – inkognitóban maradt, a felügyeleti jogokra kizárólag Liszt tarthatott igényt.

A 19. századi „szappanopera” elsősorban a fiataloknak ártott, kezdettől fogva dajkák gondjaira bízták őket, szüleikkel gyakran évekig nem találkoztak. Liszt megpróbálta távolról nevelni őket, többször leveleken keresztül adott utasításokat – például a kötelező olvasmányokat illetően – ám ez és a minőségi nevelőintézetek sem változtattak „fantomapa” szerepén: 1844 és 1853 között 9 éven keresztül nem találkozott gyermekeivel.

A családi dráma tragédiával zárult, egyetlen fia, Daniel 1859-ben tüdőbajban, míg Blandine névre keresztelt lánya a születésekor fellépő komplikációk következtében hunyt el. Egyetlen életben maradt lánya, Cosima első házasságából kilépve a híres zeneszerzőhöz, Richard Wagnerhez ment feleségül, akivel Liszt már jóval korábban életre szóló művészbarátságot kötött. 

A meg nem értett zseni utolsó 25 évének legfőbb eseményei a Pest–Róma–Weimar tengelyen zajlottak. Elmélyült vallásosságára jellemző, hogy egyik leghíresebb művét, az Esztergomi misét saját bevallása – Wagnernek írott levele – szerint inkább imádkozta, semmint komponálta.

1865-től abbéként teljesített egyházi szolgálatot, amely a papi felszentelés előtti, legmagasabb fokozat. A művészetekre fogékony IX. Pius pápával is jó kapcsolatot ápolt, aki támogatta az egyházi zene reformjában, noha az óhajtott karnagyi kinvezést a pápai énekkarban nem kapta meg.

Hazaszeretete már a nagy pesti árvíz (1838) idején is megnyilvánult: jótékonysági koncertjén a károsultak javára ajánlotta fel a befolyt bevételeket. Budapesten művészi pályájának 50. évfordulóján nagyszabású ünnepséget rendeztek, itt csendült fel először Krisztus című oratóriuma is 1873-ban.

Nagy álma teljesült a Zeneakadémia 1875-ös megalapításával, amelynek ő maga lett az elnöke, és az intézménnyel együtt költözött a Sugár (Andrássy-út) 67-be, amely ma a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont otthona. 1886-ban Bayreuthba tartott az Ünnepi Játékokra, ám az utazás során végzetesen meghűlt, és a súlyos beteg Liszt Ferenc 1886. július 31-én örökre lehunyta szemét.

Születésének 200. évfordulója alkalmából Liszt-évet tartottak, s világszerte megemlékeztek róla a Liszt-világnap (World Liszt Day) keretében. Élete több filmet is ihletett, utolsó, Bayreuthban töltött tíz napjáról szól Gyöngyössy Bence Utolsó rapszódia című 2011-es tévéfilmje. Ugyanezen évtől viseli nevét Budapest nemzetközi repülőtere, valamint róla nevezték el a több mint fél évszázada alapított, méltán világhírű magyar kamarazenekart.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Fantomapa virtuóz kezekkel: Liszt Ferenc, a zene forradalmára

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra