Fajvédelem, népi gondolat, holokauszt – mit érdemes tudni az önkéntes munkaszolgálatról?

2016. július 25. 14:29

A munkaszolgálat intézménye a két világháború közötti korszak jellegzetes terméke volt, amely eredetileg az első világháborút követően munkanélkülivé vált tömegek számára biztosított munkalehetőséget. A náci Németországban az élet minden más aspektusához hasonlóan az önkéntes munkaszolgálat rendszerét is a nemzetiszocialista propaganda szolgálatába állították.

Magyarországon a fajvédő és a népi gondolat jegyében, az agrárlakosság védelme, valamint a középosztálybeli fiatalok kétkezi munkával való megismertetése érdekében, külföldi mintára jött létre az önkéntes egyetemi és főiskolai munkaszolgálat, amely nemcsak előképe volt a kötelező (zsidó) munkaszolgálatnak, de közvetlen gyökerei is benne találhatók meg. 1935-ben a Turul Szövetség hozta létre az első önkéntes táborokat jobboldali fiatalok számára. A hálózattá fejlődő rendszer 1937-ben, Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt állami felügyelet alá került, és 1938-től 1944-ig Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Munkaszolgálata (EÖM) néven működött tovább. 

Az önkéntes munkaszolgálat intézménye megosztotta a korabeli közvéleményt. Voltak, akik úgy gondolták, amellett, hogy munkalehetőséget teremt a szegényparasztság számára, a középosztálybeli fiatalokkal megismerteti a munka világát, és ráadásul közelebb hozza a paraszti és értelmiségi réteget. Voltak azonban, akik „műkedvelő vakációzásnak”, mások pedig nemzetiszocialista törekvésnek tekintették az intézményt. A második világháború alatt az önkéntes munkaszolgálat rendszere militarizáltabb formában, egyre inkább honvédelmi célok szolgálatába állítva fejlődött tovább.  

A szerző már a bevezetésben egyértelművé teszi, hogy munkájában a fényképeket az írott forrásokkal egyenértékű történeti forrásokként kezeli, így a kötetet számos, a szöveges tartalmat jól kiegészítő fotó is díszíti. A téma neves szakértője „a nemzetközi folyamatokba és a kérdéskör határontúli diskurzusába”, valamint „a Horthy-kor ifjúságtörténeti, társadalomtörténeti és holokauszttörténeti keretei közé” ágyazva mutatja be a magyarországi egyetemi önkéntes munkaszolgálat történeti irodalomban mindeddig nem tárgyalt történetét. 

Széchenyi András: A korszellem hálójában. Gondolat, Budapest, 2016.