Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
2024. augusztus 30. 14:20
Számadó Emese régész, történész, múzeumigazgató 34 éve dolgozik a Komáromi Klapka György Múzeumban. Több mint harminc éve kutatja Brigetio, a római katonai és polgárváros két évezredes maradványait. Jókai Mór nyomán motorozta körbe Erdélyt, és kedvenc múzeumi tárgya egy harmadik évszázadban készült mennyezeti tégla Ovidius portréjával. A Kultúra.hu cikke.
„A város önkormányzata 1992 óta folyamatosan támogat minket, ami azt jelenti, hogy mi vagyunk az ország legrégebbi és önkormányzat által támogatott tervásatása” – foglalja össze a helyzetet a múzeumigazgató.
A fentiekből kiderül, hogy megmentették a Vásárteret a beépítéstől, mert valóban olyan építészeti örökséget rejt az a terület, amelyet érdemes megtartani.
A Vásártérről ásták elő többek között azokat a falfestményrészleteket is, amelyek nemzetközi hírnevet adtak a múzeumnak, a városnak, az ásatásnak. Ezek a tárgyak jártak már Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Szlovákiában, Csehországban is.
A leletek utazgatásainak azonban vége, hiszen állandó helyet kaptak a tavaly megnyílt Brigetio Öröksége Látogatóközpontban. A régész elárulja, hogy rengeteg falfestményük van ezeken kívül is, amelyeken jelenleg is dolgoznak a restaurátor kollégák, Harsányi Eszter és Kurovszky Zsófia.
„Ezek a falfestmények túlnyomórészt a második század végére, a harmadik század eleji időszakra jellemzőek” – avat be a részletekbe a szakember. Az ott élők gazdagon díszítették a lakóépületeiket az egykori polgárváros vagy a katonaváros területén is.
Az utóbbi helyen egy fürdőt találtak. A polgárváros lakóházait, a helyiségeket és a belső udvarokat is rendkívül gazdagon díszítették.
A mitológiai alakok és lakomajelenetek nemcsak az oldalfalakon, de a mennyezeten is megjelentek. A villákat padlófűtéssel is ellátták, mivel Brigetio már viszonylag északi provinciának számított.
A szakember arról is beszélt, hogy az egykori Brigetio igen nagy területe nincs beépítve és megásva. 2017 óta a legiotáborban dolgoznak, amelynek az északi, Duna melletti része néhány éve önkormányzati tulajdonban van.
Vig György teljes cikke a Kultúra.hu oldalán olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
