Évszázadokon át dacolt a történelemmel az aprócska Liechtenstein

2025. február 6. 09:54 Múlt-kor

Liechtenstein az idők során mindig is csendes, békés, kis államnak számított. Igyekezett kimaradni a nagyobb európai nemzetek pusztító konfliktusaiból. Szerencséjére az esetek többségében ez sikerült is neki, így az ötödik legkisebb európai ország napjainkban is szilárdan őrzi szuverenitását.

Valahol Európában

Az állam születése egészen a 18. század elejére nyúlik vissza, ekkor ugyanis a Német-római Birodalom császára VI. Károly különleges privilégiumokat adományozott a Vaduz és Schellenberg városát birtokló Liechtenstein nevezetű nemesi családnak. Az így létrejövő hercegséget pedig hűséges tanácsadójának Antal Flóriánnak adományozta.

A hercegség jelentéktelenségét jól szemléltette, hogy a hercegi család tagjai egészen 1818-ig nem is jártak az államban, hiszen a birodalomban jóval grandiózusabb és gazdagabb birtokokkal rendelkeztek. A Liechtenstein család elsősorban bécsi palotájában élt, de figyelmét, hacsak távolról is, folyamatosan új szerzeményén tartotta.

Az 1866-os porosz-osztrák háború liechtensteini veteránjai

Liechtenstein végveszélyben?

Az első próbatétel a napóleoni háborúk idején jött el, hiszen II. Ferenc lemondásával a Német-római Birodalom darabjaira hullott. Az állam szerencséjére a francia uralom nem tartott sokáig, hiszen az 1813-as lipcsei csata után Napóleon katonái visszavonulásra kényszerültek.

A hercegség ezután függetlenségre tett szert, amire korábban nem is áhítozott. Az önmagát egyedül jelentéktelennek és gyengének érző törpe állam érthetően nem érezte magát biztonságban. Így cseppet sem meglepő, hogy 1815-ben a több tucat germán államot magába foglaló Német Szövetség egyik alapítótagja lett. Erre az időszakra a békés gyarapodás volt jellemző, bár a hercegi család még mindig Bécsben időzött és intézőik segítségével igazgatták itteni birtokaikat.

A Német Szövetség a poroszoktól szenvedett 1866-os vereség következtében felbomlott, az apró állam pedig megint magára maradt. A nagy háború idején barátságos viszony kiépítésére törekedett a központi hatalmakkal, melyekkel továbbra is élénk kereskedelmet folytatott. De a szövetségkötés elmaradt. A hatalmas pusztítás közepette az apró állam hovatartozása az európai politikában nem váltott ki különösebb érdeklődést.

II. Ferenc József herceg rövid idő alatt a legazdagabb államok sorába emelte a korábban elmaradott agrárországnak számító hercegséget.

Liechtenstein tehát a történelem során mindig kitartott a Német-római Birodalom és később Ausztria mellett. Az első világháborúban elszenvedett katasztrófális vereség hatására azonban az apró állam a változás mellett tette le a voksát. És inkább a semlegességéről híres déli szomszédja, Svájc felé közeledett. A szövetség értelmében Liechtenstein feloszlatta apró hadseregét és határaira ezután svájci katonák vigyáztak.

II. Ferenc József, Liechtenstein fejedelme végül 1938-ban elhatározta, hogy felkerekedik családjával és székhelyét Bécsből a vaduzi várkastélyba helyezi át. Döntése nem volt alaptalan, hiszen a közelgő nemzetiszocialista hatalomátvétel miatt Ausztria már korántsem volt számukra biztonságos.

A II. világháborút a svájci fennhatóság miatt a hercegség szinte sértetlenül vészelte át. A Hitleri nyomásgyakorlásnak is sikeresen ellenálltak, mivel a békés ország lakosai között a nemzetiszocialista eszmék kevés támogatóra találtak.

A hercegi család ezután modernizációba kezdett. Gondokoskodásuk alatt az ekkor 11 000 főt számláló állam valóságos adóparadicsommá és pénzügyi központtá nőtte ki magát. Napjainkban pedig az egyik leggazdagabb európai nemzetnek számít, annak ellenére, hogy még repülőtérrel és kikötővel sem rendelkezik.