Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Európa egyik leghosszabb és legértelmetlenebb háborújához vezetett a prágai defenesztráció

2019. május 23. 17:35 Múlt-kor

<

A tömeg egyszerűen utánuk ment

Ami Csehországot illeti, Ferdinánd számára az anyagi érdek játszotta a kulcsszerepet. A térség fejlett mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari tevékenységével – nem beszélve gazdag arany- és ezüstbányáiról – a birodalom leggazdagabb országa volt, a császári kincstár létfontosságú befizetője. Mindez a cseh vezetők számára is ismert volt Prágában, akik nagy aggodalommal figyelték az új király ténykedését. A legégetőbb kérdés számukra az volt, Ferdinánd tiszteletben tartja-e Rudolf felséglevelét. A király formálisan biztosította őket, hogy így fog tenni, valójában azonban csupán időt akart nyerni, amíg elő nem készíti rekatolizációs tervét.

Ferdinánd taktikája néhány hónapig sikeres volt, a cseh protestánsok azonban továbbra sem nyugodtak meg teljesen. A feszült helyzetben csupán egyetlen szikrára volt szükség a konfliktus kirobbanásához. Ez a szikra végül a templomépítés lett. Az evangélikusok szerettek volna két új templomot emelni – ehhez való joguk benne foglaltatott Rudolf felséglevelében. A király azonban lefoglalta az építésre kijelölt területeket, és a katolikus egyháznak adta azokat. Amikor a helyiek tiltakoztak, a katolikus kormányzati emberek letartóztatták őket.

Vajon a protestánsok igyekeztek kipuhatolni, meddig mehetnek el, vagy a király akart szánt szándékkal válsághelyzetet kiprovokálni? Valójában nem lényeges, ki „kezdte” a konfliktust, annyi mindenesetre bizonyos, hogy több érdekelt fél is együtt vádolhatta meg a királyt azzal, hogy csorbítja mind a tulajdonhoz, mind a szabad vallásgyakorláshoz való jogukat. A protestáns vezetők követelték a foglyok szabadon engedését. Amikor ezt a hatóságok visszautasították, országszerte elkezdtek szervezni egy nagy demonstrációt Prágába, május 23-ra.

E nap hajnalára már nagy tömeg gyűlt össze a várnegyedben, Jindřich Matyáš Thurn gróf (Thurn Mátyás Henrik), a török elleni háborúk bizonyított hadvezérének vezetése alatt. Amikor a protestáns küldöttek megérkeztek tárgyalni katolikus partnereikkel, dühös támogatóik követték őket az épületbe. A kis teremben, ahol a négy katolikus küldött ült, a protestáns vezetők azt akarták megtudni tőlük, adott-e utasítást Ferdinánd arra, hogy cseh alattvalói hajoljanak meg akarata előtt halálbüntetés terhe mellett, illetve hogy a négy férfi javasolt-e neki ilyen eljárást. A katolikus küldöttek közül ketten meggyőzték a tömeget ártatlanságukról, így őket elengedték. Bent maradt Jaroslav Martinic várgróf és Vilém Slavata tartományi főbíró, a tömeg haragjától reszketve.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Európa egyik leghosszabb és legértelmetlenebb háborújához vezetett a prágai defenesztráció

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra