Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
2015. november 9. 08:18
Leszboszi szerelem és phalloszkultusz
A férfiszerelem mellett természetesen a nők közötti gyengéd kapcsolat is ismert volt, erről azonban a szebbik nem képviselőinek sajátos neveltetése miatt kevés tanúbizonyság létezik (nem tudták leírni élményeiket). A kivételt a leszboszi Szapphó i.e. VII-VI. században írt versei jelentik, amelyek Görögország-szerte hatalmas népszerűségnek örvendtek. A görögök azonban nem a leszbikus szerelmet tartották számon a Leszbosz szigetéről kiinduló erotikus újításként, hanem a fellációt, vagyis a hímvessző szájjal történő izgatását.
Ha egy ókori turista vagy kereskedő Görögországba látogatott, valószínűleg megdöbbentette az elé táruló különös látvány, mivel úton-útfélen fallikus jelképekkel találkozhatott. Különösen akkor ámulhatott el, ha ellátogatott Délosz szigetére, ugyanis a szárazföld belseje felé vezető út hatalmas phalloszokat ábrázoló szobrokkal volt kikövezve. De az athéniak sem léphettek ki otthonaikból anélkül, hogy ne ütköztek volna bele a hermákba, a Hermész isten fejével díszített fallikus kőszobrokba (az athéni hermákat a Peloponnészoszi háború idején, a szicíliai hadjárat előtt ismeretlen tettesek megcsonkították). A phalloszokat használták birtokhatárok kijelölésére is, de elsődleges funkciójuk az volt, hogy bőséget és felvirágzást hozzanak.
A görögök az oliszboszknak nevezett dildót is ismerték, melyet fából, kőből vagy bőrből készítettek. Általában olyan képeken jelentek meg, amelyeken orgiákat vagy fantáziálásokat ábrázoltak, de felhasználásuk pontos céljáról és módjáról nem rendelkezünk megbízható információkkal.