„Elvadult” nőket ábrázoló freskót tártak fel Pompeii-ben

2025. február 27. 12:23 Múlt-kor

Régészek hatalmas, rendkívül ritka, ősi misztériumkultuszt ábrázoló falfestményt fedeztek fel Pompeii városában. A festmény középpontjában egy nő áll, akit az éjszaka leple alatt avatnak be. A leletet a pompeji régészeti park jelentette be, amikor feltárták a frissen feltárt Thiasus-házat.

Dionüszoszi misztériumkultusz

A majdnem életnagyságú falfestmény három fal hosszában fut végig a nagy terem mentén, a negyedik fal pedig a kertre nyílik. Az élénkvörös háttér előtt számos ménád – Dionüszosz, a bor istenének női követői – alakja látható, akiket vadászokként ábrázolnak, kezükben karddal, vállukon levágott kecskékkel. A freskó fiatal szatírokat is ábrázol, félig kecske-, félig emberi lényeket, akik fuvolán játszanak és boráldozatot mutatnak be.

A freskón egy öreg szatír is szerepel fiatal nő mellett állva, akit éppen a dionüszoszi misztériumkultuszba avatnak be. Az ősi kultuszt, amely legalább a Kr. e. 5. századi klasszikus görögökig nyúlik vissza. Azért nevezik „misztériumnak”, mert a beavatás és a gyakorlatok titokban maradtak a kívülállók előtt. A freskó azonban új nyomot adott a szakembereknek arról, hogy mi zajlott a rítusok során. A római beavatottak hasonlóan a görögökhöz szintén vadászhattak. A falfestmények azt sugallják, hogy ezek a misztérium rítusok visszhangozták ezt az ősi kapcsolatot Dionüszosz és a vadállatok között.

Titkos, bódító rituálék

Bár a dionüszoszi misztériumokról a titoktartás miatt keveset tudunk, történelmi beszámolók arra utalnak, hogy ezek során bort és más bódító anyagokat használtak, hogy transzállapotba kerüljenek. Dionüszosz újjászületett istenként is ismert volt, és a feltámadással is kapcsolatba hozták, amit talán a misztériumokba beavatottaknak is ígértek.

A dionüszoszi rítusokat ábrázoló nagyméretű freskó egyetlen másik példáját 1909-ben fedezték fel egy Pompeii külvárosában lévő, a Misztériumok villája néven is mert házban. Ez a falfestmény szintén szatírokat, ménádokat és egy nőt ábrázolnak, akit a házasságra való felkészülés jegyében avatnak be a kultuszba, de vadászatot nem ábrázolnak.

A Dionüszosz-témájú freskók mindkét példája azonban a nők „vad és szelídíthetetlen oldalát” mutatja be – mondta Gabriel Zuchtriegel régész, a Pompeii Régészeti Park igazgatója közleményében. Ez az a fajta nő, aki „kiszabadul a férfi rendjéből, hogy szabadon táncoljon, vadászni menjen és nyers húst egyen a hegyekben és az erdőkben” – fejtette ki.

Hamu őrizte meg

A dionüszoszi misztériumokat ábrázoló falfestmények mind a misztériumok villájában, mind a most felfedezett Thiasus-házban a Kr. e. első század közepéről származnak. Több mint egy évszázadosak voltak, amikor Kr. u. 79-ben kitört a Vezúv, megőrizve a festményeket két évezredre. Zuchtriegel szerint ezek a képek egy növekvő vallási válságra is utalnak, mivel a Dionüszoszt ünneplő fesztiválokat állítólag betiltották a titkos rituálék elleni küzdelem részeként Itáliában Kr. e. 186-ban. A két falfestmény arra utal, hogy a tilalmat széles körben figyelmen kívül hagyták - legalábbis a régióban.

Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter „történelmű jelentőségű” felfedezésről beszélt egy közleményben.

A Thiasus-ház, amely a dionüszoszi mulatozók egy csoportját jelölő szóról kapta a nevét, a Pompeiiben zajló ásatások körútjainak részeként az érdeklődők számára is megtekinthető.

Készült a livescience.com információi alapján.