Elrendelői sem tartották be a magyarországi szesztilalmat
2024. március 21. 16:05 Múlt-kor
Napi fél liter bor
Amíg áprilisban magabiztosan söpörték le a népbiztosok Garbai javaslatát a szesztilalom enyhítéséről, az 1919-es év júliusára a körülmények megváltoztak, a Tanácsköztársaság helyzete kezdett tarthatatlanná válni. A nélkülözések nem enyhültek, az Alföldön és a Dunántúlon az ellenforradalmi mozgalmak egyre nagyobb gondot okoztak, a Vörös Hadsereg visszavonult a Felvidékről és a kormányzat külpolitikailag is kezdett minél jobban elszigetelődni.
A Forradalmi Kormányzótanács július 10-i ülésén már különböző javaslatok láttak napvilágot az egyre ellenőrizhetetlenebb szesztilalom enyhítéséről (Guth Antal és Lukács György népbiztosokat kivéve, akik mindvégig a tilalom pártján álltak), végül a testület elfogadta az álláspontot, hogy napi fél liter bor fogyasztása engedélyezhető a dolgozók számára. A kormányzótanács július 14-i ülésén Hamburger Jenő földmívelésügyi népbiztos mutatta be a végleges rendelettervezetet, amelyet a tanács a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elé utalt.
(Forrás: Fortepan / Fortepan)
A másnapra sürgősen összehívott KIB július 16-án megerősítette a szesztilalom részleges feloldását. Ez a bor központi elosztását jelentette jegyrendszer alapján, míg megkezdték a sörgyárak élelmiszergyárrá való átalakítását. A szesztilalom részleges feloldását a Népgazdasági Tanács 94. sz. rendelete véglegesítette, a Tanácsköztársaság pedig július 23-án hirdette ki. Ezzel véget ért a magyar történelem egyetlen, mindössze négy hónapot megélt szesztilalma.
Az azt létrehozó és fenntartó Tanácsköztársaság csupán kilenc nappal élte túl a hazánk történetének egyedülálló „alkoholmentes” időszakát. Magyarország azon kevés nem-muszlim állam közé került, amely az alkoholtilalom tapasztalatával lett gazdagabb – még ha az mindössze négy hónapot élt meg.