Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
2024. május 11. 12:30 Múlt-kor
Eltűnés és felbukkanás
Csak 1944. december 24-én, nem sokkal a szovjet ostromgyűrű bezárulta előtt hagyta el Budapestet. Innen Berlinbe ment, és elrendelte az irodája alá tartozó iratok megsemmisítését. A háború vége Ausztriában érte, ahol biztonságban húzódott meg családjával.
A térségbe érkező amerikai csapatok őrizetbe vették, azonban egy ideig hamis papírokkal sikerült elkendőznie előlük valódi kilétét, majd megszökött a fogságból. Újabb hamis iratokkal előbb egy erdészetnél szerzett állást, majd telket is bérelt Alsó-Szászországban, ahol 1950-ig élt.
Eichmann 1948-ban kezdte meg argentin kivándorlásának előkészítését Alois Hudal osztrák katolikus püspök segítségével. 1950-ben megszerezte az utolsó engedélyeket is, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt, Ricardo Klement néven jutott el a dél-amerikai országba.
Eleinte az északi Tucumán tartományban dolgozott, majd miután 1952-ben családját is sikerült kijuttatnia, együtt Buenos Airesbe költöztek. Több alacsony jövedelmű állás után a Mercedes-Benz helyi képviseleténél helyezkedett el, ahol idővel saját irodát vezetett.
Családjával saját házat épített, és jómódban éltek, a szintén náci emigráns Willem Sassen interjúsorozatot is készített vele, amelyet életrajzként kívántak később kiadni.
A tárgyalás bírái
A holokauszt számos túlélője szentelte életét Eichmann és más bűnösök felkutatásának a háború után. Közülük elsőként Simon Wiesenthal értesült arról, hogy Eichmannt Buenos Airesben látták, ennél több információ azonban jó ideig nem állt rendelkezésre.
Egy 1938-ban kivándorolt zsidó származású német férfi, Lothar Hermann szolgáltatta végül a kulcsfontosságú információt. Lánya, Sylvia egy Klaus Eichmannként bemutatkozó férfival kezdett el randevúzni, aki dicsekedett édesapja náci múltjával.
Hermann értesítette a nyugat-németországi Hessen tartományi ügyészét, Fritz Bauert, majd megbízta lányát azzal, derítsen ki többet partnere apjáról.
A család lakásán Sylvia Hermann-nak maga Eichmann nyitott ajtót, aki Klaus nagybátyjaként mutatkozott be, a fiú azonban édesapjának szólította. Bauer az izraeli titkosszolgálat, a Moszad igazgatójának, Isszer Harelnek adta tovább értesüléseit, a szervezet innentől nyomozott aktívan Eichmann után Argentínában.