„Együtt volt vagy hatvan magyar és nem volt semmi pártoskodás” – kik utaztak Trianonba?
2018. március 22. 10:52
A tanácskormány „visszavont” meghívása
Az ún. Vix-jegyzék a kormány lemondásához, a szociáldemokrata–kommunista koalíción alapuló Forradalmi Kormányzótanács megalakulásához, illetve a Tanácsköztársaság kikiáltásához vezetett. A győztes hatalmak kezdettől fogva bizalmatlanul tekintettek a Tanácsköztársaságra, április közepén pedig – a bolsevizmus további előretörésétől tartva – felhatalmazást adtak a román hadseregnek a Magyarország elleni újabb támadásra. Ugyanakkor a békekonferencia úgy döntött, hogy a tanácskormány képviselőit is meghívja a véglegesítés előtt álló békefeltételek megvitatására. Az erről szóló, május 1-jei keltezésű táviratot azonban a Szövetséges és Társult Hatalmak bécsi missziója – úgy vélvén, hogy az megerősítené a proletárdiktatúra ingatagnak tűnő helyzetét – visszatartotta, és új utasítást kért Párizsból. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa végül nem ragaszkodott a meghívó továbbításához, s az ügy le is került a napirendről. Amikor pedig a magyar Vörös Hadsereg május közepétől már fegyverrel is fellépett a csehszlovák és román megszállók ellen, a békekonferencia hatalmai nyíltan ellenségként kezelték a Tanácsköztársaságot, s annak felszámolására törekedtek. A proletárdiktatúrával szembeni belső elégedetlenség és a román haderő újabb offenzívája augusztus 1-jén a kommün bukásához vezetett.
Ez idő alatt a béke-előkészítés folyamata is lelassult, nem utolsósorban azért, mert a munkatársak egy része elmenekült a proletárdiktatúra elől. Az 1919 májusában Aradon megalakult, majd Szegedre költöző, Károlyi Gyula gróf vezette ellenkormány – főként annak külügy- és kultuszminisztere, Teleki Pál – megpróbálta ugyan folytatni a béketárgyalásokra szánt magyar anyag összeállítását, ez azonban szakemberek hiányában csekély eredménnyel járt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
