Egyre feszültebb a nankingi mészárlás kapcsán kirobbant japán-kínai vita

2015. október 13. 13:13 MTI

A Nanking város kezdeményezését elbíráló UNESCO-beli szakemberek a mészárlást dokumentáló 11 sorozatot tartottak érdemesnek a "világ emlékezetének" sorába venni, köztük 1937 és 1948 között készült filmeket, fényképeket és írott szöveget, feljegyzéseket. A tokiói külügyminisztérium már hétfőn "rendkívül sajnálatosnak" nevezte a döntést, kétségbe vonta az ENSZ-szervezet semlegességét és méltányosságát. Egyúttal javasolta a döntéshozatali folyamat megreformálását. Szuga Josihide, a kormány főtitkára pedig kedden azt mondta: "problematikus", hogy az UNESCO így döntött, tekintve, hogy az ügyben ütközik Japán és Kína álláspontja.

Egy meg nem nevezett kormányzati forrás azt mondta a Reuters szerint, hogy kérdéses a szóban forgó dokumentumok hitelessége, és a listára vételről inkább dokumentumkonzerválási, mint történészi szemszögből döntöttek, pedig történészek ellenőrizni tudták volna a tartalom valódiságát. "A kormány igazságosságot és átláthatóságot szeretne a világemlékezet programban, hogy azt ne lehessen felhasználni politikai célokra. Mi nem is tekinthettünk bele ezekbe a kínai dokumentumokba. Az UNESCO anyagi támogatásával kapcsolatban át fogjuk tekinteni, hogy milyen lehetőségeink vannak a tiltakozásra, a pénzügyi támogatás csökkentésére vagy felfüggesztésére" - mondta a kormányfőtitkár sajtóértekezletén. Japán tavaly 31 millió dollárral támogatta az UNESCO-t, ami az ENSZ-szervezet éves költségvetésének 10,8 százaléka, ezenkívül létrehozott több pénzügyi alapot a világörökség és a kulturális örökség megőrzését célzó munkákra.

A kínai külügyminisztérium szóvivője Szuga szavaira azonnal reagált Pekingben. "Fenyegetőzhet azzal japán, hogy megvonja a támogatását az ENSZ-szervezettől, de nem tudja eltüntetni szégyenfoltjait a történelemből. Minél jobban próbálja azokat kitörölni, annál sötétebbek lesznek" - jelentette ki Hua Csün-jing. A kínai hivatalos álláspont szerint Nanking 1938 januárjában véget ért hathetes ostroma 300 ezer civil és fegyvertelen kínai katona halálával járt. A II. világháború után a szövetségesek által felállított törvényszék ennek mintegy a felére tette a halálos áldozatok számát. "A japán kormány szerint tagadhatatlan, hogy gyilkoltak meg fegyverteleneket és történt fosztogatás, de vita van ezekben a kérdésekben, és Japán úgy gondolja, hogy nehéz konkrét számokat megállapítani" - mondta a japán kormányfőtitkár.